2010. március 6., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 35. (898.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Múltbanéző
A nagy király

1326. március 5-én született Visegrádon az Anjou házból származó Nagy Lajos, a magyar történelem egyik legdicsőbb királya. Az egyetlen, akit a nép a Nagy jelzővel tisztelt meg.

1342. július 15-én lépett trónra. Uralkodása idején volt a legnagyobb kiterjedésű a Magyar Királyság.

Nagy Lajos a nápolyi hadjáratok mellett minden erejét arra fordította, hogy Dalmáciát visszaszerezze a Velencei Köztársaságtól. 1358-ban Zágrábban kötött békében Velence lemondott Dalmáciáról, s még Raguza, a mai Dubrovnik is elismerte a magyar király fennhatóságát. Amikor 1370-ben III. Kázmér örökös nélkül halt meg, a magyar uralkodóé lett a lengyel trón is. A Balkánon ekkoriban jelent meg egy új hatalom, az oszmán. 1375-ben Nagy Lajos személyesen aratott győzelmet a törökök ellen.

Egy eredeti zeneszerző

1967. március 6-án halt meg Kodály Zoltán zeneszerző. 1905-ben kezdte el népdalgyűjtő munkásságát és ismerkedett meg Bartók Bélával. 1910-ben lépett saját műveivel a nyilvánosság elé.

1926-ban Háry János című daljátéka is világsikert aratott. Életműve csúcsai a Psalmus és a Te deum, mindkettőben sok a nyugat-európai műzenei elem, gregorián és reneszánsz harmónia, s érezhető rajtuk Palestrina és Bach hatása. Zenéje, amely az egyszólamú keleti pentatóniából és a gazdagon harmonizált nyugat-európai műzenéből épült, homogén és eredeti. Felismerte az ifjúság zenei nevelésének fontosságát, és egész életén át ezért az ügyért harcolt, ideértve az iskolai énekoktatást, a zenei írás-olvasás (szolfézs) alapvető funkcióját a tantervben, valamint a kóruskultúra hazai elemekre építő ápolását. A Kodály-módszer ma már világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó