2010. március 6., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 35. (898.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Szempont
Nem mindig a részvétel a fontos

A 17 napon át tartó, a múlt hétvégén befejeződött vancouveri, XXI. téli olimpián 15 sportág 86 versenyszámában avattak bajnokot. 615 érmet és 1055 virágcsokrot osztottak ki a játékok ideje alatt. Ám a 47 ukrán, köztük 5 kárpátaljai sportoló lemaradt a dobogóról.

– Hogyan értékelné a kárpátaljai különítmény szereplését?

– Bíztunk az éremszerzésben, ám reményeink hamar szertefoszlottak. A helyszínen kísértem figyelemmel sportolóink szereplését, így láttam, még nem nőttünk fel a feladathoz. Esetünkben csak a részvételről beszélhetünk, nem pedig az éremszerzésről. Természetesen minden tőlük telhetőt megtettek, ám ez igen kevésnek bizonyult.

– Túlértékeltük sportolóinkat?

– A Világ- és Európa Kupán nyújtott teljesítményük alapján reménykedhettünk egy jó szereplésben, ám talán egy kicsit magasra tettük a lécet.

– Mi az oka a vártnál gyengébb teljesítménynek?

– Sok minden közrejátszhatott. Többek között, hogy míg például Kanadában több ezer korcsolya- és sípálya működik, addig Ukrajnában igen kevés, szinte egy kezemen meg tudnám számolni. Nincs megfelelő bázis, háttér, ahol edzhetnének sportolóink. Akadtak olyanok, akiknek ez már a harmadik-negyedik olimpiájuk volt. Át kellene adni a stafétát a fiatalabb nemzedéknek.

– Hogyan tovább?

– Eljött az ideje, hogy átértékeljük a siker fogalmát, tanuljunk a hibáinkból. A következő napokban megvitatjuk a kérdéskört a sportolókkal, edzőkkel és a szakvezetőkkel. Le kell vonni a konzekvenciákat és meg kell tenni a megfelelő lépéseket. Véget kell vetni a sárdobálásnak és az egymásra mutogatásnak, ez nem megoldás a problémára. Nem bűnbakokat kell keresnünk, hanem megoldásokat a kialakult helyzetre.

Sz. S.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó