2010. március 2., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 32. (895.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Vetési naptár
Március

Akik a vetési naptár előírásai szerint dolgoznak, azoknak attól függően, hogy milyen típusú növényeket termesztenek, ajánlatos az optimális vetési időhöz legközelebb álló, úgynevezett levél-, virág-, termés, illetve gyökér-napokat választaniuk.

Márciusban ezek a következők:

Levél: a másodika harmadika és negyedike, a kilencedike, tizenharmadika, a húsz és huszonharmadika közötti napok, harmincadika és harmincegyedike.

Virág: nyolcadika, tizedike és tizenkettedike, valamint a huszonhat és huszonnyolcadika közötti napok.

Termés: ötödike, hatodika, tizenötödike, tizenhatodika, huszonnegyedike, huszonötödike.

Gyökér: hetedike, valamint a tizenhetedike és tizenkilencedike közötti napok.

A növénytermesztésnél nagyon fontos a vetőmag minősége. Csak megbízható helyről származó, nem öreg és nem csávázott (!) vetőanyagot használjunk. Ez fokozottan érvényes az uborkára, a paradicsomra és a kukoricára. Ha lehet, a magvakat vetés előtt áztassuk először csalán, majd zsurlófű állott vizes oldatába. Az előbbi kondicionálja, míg az utóbbi a gombabetegségektől védi meg a magoncot.

Érthető módon, március elején mindenki türelmetlenül várja a tavasz kiteljesedését. A magvetéssel azonban vigyázzunk. Ne a naptárat, hanem a hőmérőt figyeljük, és csak akkor fogjunk a szaporításhoz, ha a megfelelő talajhőmérséklet biztosított. Ellenkező esetben lehet, hogy munkánk kárba vész, és mire ez kiderült, már az optimális vetési időről is lekésünk. Vetés előtt a korábban fellazított és komposzttal bőven ellátott talajt munkáljuk meg, simítsuk el, majd a vetőbarázdát alaposan öntözzük meg csalánlével, s ezután szórjuk el a magot.

Március elején nagy biztonsággal vethetjük a sárgarépát, a petrezselymet, a kaprot, a fokhagymát, az étkezési tököt, a padlizsánt, az uborkát, a pasztinákot, a spenótot, a hónapos retket, a céklát és a fejes salátát, melegebb vidékeken a sárga- és görögdinnyét, eldugathatjuk a vöröshagymát. Az apróbbakból nyár végi, télálló hagymát, a nagyobbakból, az úgynevezett "pikleszből" friss, májusi zöldhagymát nyerhetünk. Ez utóbbit kicsit fel is töltögethetjük, hogy minél hoszszabb legyen az úgynevezett fehérje.

Tudni kell, hogy a szomjas retek pudvásodik. Sőt nemcsak pudvásodik, de kukacosodik is! A retket előszeretettel támadó földibolhák ki nem állhatják a nedves környezetet, éppen ezért gondoskodjunk róla, hogy a retekágyás talaja mindig kellően nedves legyen. Ugyanakkor kerüljük a nagy vízadagokkal történő locsolást, mert hatására a retekgumók könnyen felrepedhetnek.

A jó szomszédság a növények között sem lebecsülendő. Komoly eredményeket érhetünk el a megfelelő növénytársítás segítségével. Az aktuális vetnivalók közül a sárgarépa és a hagyma egymás mellé ültetése kiemelkedően jó hatású. A sárgarépalegyet a hagyma, a hagymalegyet a sárgarépa tartja távol.

A hónap első napjaitól kezdve pikírozhatjuk az édes paprikát, a paradicsomot, a padlizsánt és a káposztaféléket, majd amenynyiben az időjárás is engedi, a hónap közepétől ki is ültethetjük őket a szabadba.

A krumplivetés a naptár szerint tizennyolcadikán kezdődik, ám a meleg napoktól függően néhány nappal hamarabb is elkezdődhet, illetve csúszhat, amennyiben hűvösebbre fordul az időjárás. Ugyanezekben a napokban kezdhetjük vetni a babot, a kukoricát, a napraforgót, metszhetjük a szőlőt, szaporíthatjuk a málnát, a ribizlit és köszmétét.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó