2010. március 2., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 32. (895.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
EU – szegény gazdagság

Tényleg tizenháromszor jobb Londonban élni, mint Észak-Bulgáriában? Az EU legújabb adatsora ezt mutatja – de a számok mögé nézve másfajta valóságot találunk – állapítja meg elemzésében a Népszabadság.

Elképesztő különbségekről tanúskodik az EU leggazdagabb és legszegényebb térségeit felvonultató rangsor, amelyet nemrég tett közzé az Eurostat. E szerint Brüsszelben öt és félszer annyi az egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék), mint Észak-Magyarországon – Hamburgban pedig hétszer akkora a gazdagság, mint Északkelet-Romániában.

Ám a számokkal nem árt óvatosan bánni. "Az első három helyezettet (Londont, Luxemburgot és Brüsszelt) mindenképpen kivenném a listából: ezekben a nagyvárosokban túl sok az ingázó, akik nem ott élnek, de az általuk termelt értéket az adott városoknál számítják be" – magyarázta Andreas Krüger, az Eurostat munkatársa. Ugyanezért Hamburg, Prága, sőt Pozsony eredményére is némi kétkedéssel tekint: szerinte az igazi rangsor 170 százalék körül kezdődik.

És valóban szegények-e a szegények? A lista másik végét Krüger megbízhatóbbnak tartja, hozzátéve, hogy a legelmaradottabb térségeknél lassú, de biztos javulás azért megfigyelhető. Az elmúlt öt évben négy százalékkal (15,3-ról 11,3-ra) csökkent az unióban azok aránya, akik a leginkább nélkülöző – az EU-átlag ötven százaléka alatt teljesítő – régiókban élnek.

Sebaj, majd az unió segít: ezt a közhelyet cáfolja Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója. "Fejleszteni lehet a közlekedést vagy az informatikát a kohéziós (felzárkózási) alapokból, de kérdés, hogy ez önmagában változást hoz-e. Ha egy fejletlen térségig elmegy az autópálya, egyáltalán nem biztos, hogy a beruházási tőke is azonnal elindul rajta" – figyelmeztet.

A versenyképes, képzett munkavállalókat sem kis kihívás megtartani: ők – például Romániában és Bulgáriában –hajlamosak otthagyni az elmaradott régiókat, és akár Nyugat-Európáig elmenni állást keresni. Így aztán a gazdag még gazdagabbá, a szegény még szegényebbé válik.

"Az EU egyre inkább nemzetgazdaságokból áll, vagyis nemzetgazdasági feladat nem hagyni leszakadni a térségeket" – teszi hozzá Rácz Margit. Ehhez persze jól jönnek az uniós pénzek is, ám korántsem mindegy, hogy a kelet-európai országok mire használják fel ezeket. Minden régiónak érdemes valamilyen gazdaságilag kiaknázható, csak rá jellemző adottságot keresnie: a felzárkóztatás kulcsa talán ebben a sajátosságban rejlik.

Jókora eltérések egyébként egy tagállamon belül is akadnak. Franciaországban Párizstól (169 százalék) nemcsak földrajzi értelemben esik messze Korzika (84 százalék), és Észak-Olaszország 126 százaléka is távol áll a déli országrész 66 százalékától. Így lesz a felzárkózásból igazi összeurópai jelszó.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó