2010. március 2., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 32. (895.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Kalendárium
Március

Az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten) hava. Rómában az ősidőkben az év kezdő hónapja volt, megfelelően a mediterráneumban elterjedt tavaszi – napéjegyenlőségi – évkezdési szokásnak. Az ősi Róma a tavasz-újévet e hónap idusán, holdtöltekor ünnepelte. Március 14-én kergették ki a városból az elmúlt évet jelképező, agg Mamurius Veturiust, és másnap köszöntötték az év megújulásának istennőjét, Perenna "anyát". Anna Perenna ünnepe később amolyan "marciális" jellegű tavaszköszöntő népünnepéllyé vált.

A földművesek számára megkezdődik a munka a szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőben. Az asszonyok is vetik a borsót, a répát, zöldséget, a palántáknak való magot, dugdossák a hagymát. A korai krumpli, bab is földbe kerül. Egyszóval vége a téli benti munkának, a szövésnek, fonásnak és a kézimunkázásnak. A hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méheket, és a jószágokat is kihajtják a legelőre.

Márciussal kapcsolatban számos népi megfigyelés alakult ki az évezredek folyamán:

– március, ha nedves, gazdának nem kedvez

– valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben

– ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves

– fú és havaz, úgy lesz tavasz

– száraz március szép májust jövendöl

Március havának első jeles eseménye a 4.-ére eső Kázmér napja. Itt-ott még ma is él a hagyomány, hogy e napon – ha engedi az időjárás – a méhészek kiengedik kaptáraikból a szorgalmas kis munkásaikat erőt gyűjteni. A régi babonás időkben ugyancsak ez a nap volt faluhelyen a patkányűzés dátuma. Kázmér hajnalán a gazdaasszony háromszor körülszaladta a házat, és mogyoróvesszővel ütögetvén a falat, riasztotta el a portán és környékén élősködő undok férgeket.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó