2010. február 27., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 31. (894.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Időutazás hrivnyával

Naponta többször is a kezünkbe kerül vásárlás, banki befizetés, utazás vagy csemetéink apanázsának folyósítása közben. Az ukrán pénzeszközt, a hrivnyát már megszoktuk, az egyetlen törvényes fizetőeszköz Ukrajnában. Ám ha most bárkit megkérdeznénk, tudja-e kinek az arcképe szerepel a tízes, húszas vagy ötszázas bankón, nem biztos, hogy kapásból rávágnák a helyes választ. Legtöbben bizonyára az ukrán történelmi személyeket említenék. Némely címleten azonban furcsa grafikonok is helyet kaptak. Az ukrán pénz története nagyon sok érdekességet rejt. A felsőoktatási intézmények történész hallgatóknak külön előadásokat tartanak a témában.

– A fizetőeszköz elnevezése a hrivna ószláv szó, nyakat, illetve sörényt jelent – indítja beszélgetésünket Volodimir Halasz történész, az Ungvári Nemzeti Egyetem jogi karának docense. – Idővel új jelentést kapott: aranyból, ezüstből készült díszes nyakék medállal. A hrivnák általában lágyan lekerekítettek voltak, kis "fülecskékkel", esetleg oroszlánfejben végződtek. A régészeti ásatások folyamán a Dnyeper középső medencéjében élő szkíták és szarmaták lakhelyein is bukkantak hasonlókra. A Kijevi Rusz területén a pénz alapegysége az ezüst hrivna volt, amelynek súlya kb. 140 és 204 gramm között mozgott. Ismert még ugynevezett novgorodi, kijevi és csernyihovi hrivna, melyet a XIII. és XV. században használták.

A hrivnya, mint fizetőeszköz az Ukrán Népköztársaság idején jelent meg újra. Az első bankjegyeket Vaszil Kricsev-szkij és Heorhij Nabrut tervezte. Pavlo Szkoropadszkij hetyman kormányzása idején a fizetőeszköz karbovanec volt. Amikor a Volodimir Vinnicsenko és Szimon Petljura vezette Direktórium került hatalomra, az újjászületett Ukrán Népköztársaságban 1919 nyaráig ismét a hrivnya volt a hivatalos fizetőeszköz. Nos, ez áll a történelemkönyvekben. Valójában 1917-ben Mikola Hrusevszkij, az első ukrán elnök pályázatot hirdet a bankjegyek illusztrálására. A pálmát a fent említett Nabrut munkája viszi el. A 10, 100 és 500 letes bankjegyein búzakalászos leányka és a háromágú szigony, trizubec szerepelt. Ez az utóbbi a napjainkban is használatos pénznek – hiszen az ország jelképe lett – elmaradhatatlan atributuma.

– A mai hrivnyákon kék, piros, lila, sárga, zöld színek szerepelnek, de a történelmi aranysárga és égszínkék egyiken sincs jelen – magyarázza Petro Rjabcsenko numizmatikus. – Negyven éve gyűjtöm a bankjegyeket, érmeket. Húsz éve kutatom a szakirodalmat. Mikor 1996-ban végrehajtották a pénzreformot, megfeledkeztek egy kis apróságról: nevet adni az újszülöttnek. A hrivnya szó valójában csak az értéket jelöli, de a mai napig egyetlen ukrán címletre sem írták rá azt, ami például az orosz rubel törvényességét igazolja, vagyis hogy az ország nemzeti bankjának hivatalos értékpapírja.

A '96-os címleteket Vaszil Lopata tervezte, és felejtette le róla a címert, csak a szigony maradt rajta.

– Nagy Volodimir, Bölcs Jaroszlav, Bohdan Hmelnickij arcképét alaposabban megnézve, és ha képzeletben levesszük róluk a fejfedőt, döbbenetes eredményre jutunk: egyforma az arcuk – folytatja a pénzgyűjtő. – Egy kis számítógépes segítséggel rá is jöttem, kit ábrázolnak. Nos, magát az illusztrátort, Lopatát. Nem furcsa, hogy erre a mai napig még nem figyelt fel senki?...

Előkerül az ötvenes bankó. Ezen Hrusevszkij képe látható, melyhez a halála előtt készült fotót használták fel, melyen már kopasz volt. A képzőművészt meg is kérték, hogy rajzoljon hajat neki, így az ukrán történelem egyik vezéralakja parókát visel. Nem kis vita kerekedett a százhrivnyáson szereplő Sevcsenko arcképe körül.

– Volt, aki a nagy Kobzos időskori fotójához ragaszkodott, de akadt, aki a fiatalkorit ajánlotta – folytatja Rjabcsenko. – És mi lett az eredmény? Sevcsenko arcvonásaiban sokan a fiatalkori Juscsenko arcát vélik felfedezni.

Az ezoteriával foglalkozók a pénzeken látható szimbólumokra is felhívják a figyelmet. Az egy hrivnyás hátoldalán a Herszonesz várromjai szerepelnek, ami rossz ómennek számít egy épülő ország esetében. Az ötszáz hrivnyás hátoldalán található jel pedig sokak szerint egyszerűen hátborzongató. Rjabcsenko állítja, hogy az ukrán bankjegyeken a masszonok, a szabadkőművesek keze nyoma fedezhető fel. Mi mással magyarázható például a mindentlátó szem ábrázolása? Furcsa egybeesés, hogy ez a szimbólum szerepel az egy dollároson is. A miértre a választ talán hagyjuk a történészekre. Babona ide vagy oda, azért jó, ha az ötszázasból minél több van a pénztárcánkban.

Fedák Anita

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó