2010. február 25., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 29.-30. (892.-893.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Anyanyelvű oktatás, ellendrukkerekkel

– Évről évre egyre nehezebb a magyar iskolába gyerekeket toborozni – kezdi beszélgetésünket Szokolova-Mitro Henrietta, a Szolyvai Magyar Elemi Iskola vezetője. – Nyolc évvel ezelőtt, amikor beindult az oktatás, tizenketten jelentkeztek az első osztályba. Tavaly nyáron szórólapokon reklámoztuk magunkat. Tizenkét kérvény érkezett, ám mire a beiskolázásra került a sor, mindössze hat szülő tartott ki elhatározása mellett. Később ketten közülük is lemorzsolódtak. Jelenleg a négy magyar osztályban 17 gyerek tanul: az elsőben négy, a másodikban öt, a harmadikban három, a negyedikben szintén öt.

A vezető szerint az egyre csökkenő létszám több okkal magyarázható. Állítja, a városban sok ellendrukkere van a magyar iskolának. Olyasmikkel riogatják a szülőket, hogy fizetniük kell majd a taníttatásért, holott köztudott, ennek éppen az ellenkezője az igaz: a gyerekek oktatási-nevelési támogatásban részesülnek. Azt is kifogásolják, hogy az iskola a református egyház égisze alatt működik. A legfőbb érv pedig, amit a magyar oktatás ellen felhoznak, hogy az itt szerzett tudással nem lehet érvényesülni.

A magyar elemit végzett gyerekek Szolyván három iskolában tanulhatnak tovább. Az 1. számú középiskolában heti három órában tanulják a magyart. Ez nagyon kevés, állítja Szokolova-Mitro Henrietta.

– Tapasztalatom szerint sokat elfelejtettek abból, amit nálunk elsajátítottak – magyarázza. – Egymás között sem beszélnek magyarul, s mivel otthon automatikusan az ukrán nyelvre térnek át, így ez nem is csoda. Az pedig csak rontja a helyzetet, hogy a szülők hozzák-viszik a gyerekeket. A hat elsősből év közben né- gyet másik tanintézménybe írattak a szülők, ám jött három új tanuló. Nemrég pedig újra egy másik iskolába adták az egyik növendékünket. Ez értelmetlen. Természetesen magyarázat mindig van: a gyerek otthon nem akar magyarul beszélni, nem érti a nyelvet. Csak azt felejtik el, ha ukránul szólnak hozzá, ösztönösen ezen a nyelven válaszol. Mivel a szülőknek mindig igazuk van, így nem szállhatunk velük vitába.

– A szórványban valóban egyre nehezebb magyarnak maradni – erősíti meg a pedagógus szavait Putinszki-Gerzsenyi Ibolya a Szolyvai Magyar Óvoda vezetője. – 25 aprósággal foglalkozunk. Több jelentkező is lenne, de csak ennyit tudunk ellátni. Nagyon sokba kerül az óvoda fenntartása, anyagi támogatást pedig csak a tulajdonostól, azaz a református egyházkerülettől kapunk. Együttműködési szerződésünk van a polgármesteri hivatallal, így a dada és a nevelőnő fizetését ők állják. A legnagyobb gond az, hogy a szülők többsége iskolakezdés előtt rendre meggondolja magát, és ígérete ellenére ukrán tannyelvű iskolába íratja a gyermekét. Csak reménykedni tudunk, hogy ez a tendencia idővel megváltozik.

Varga Márta

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó