2010. február 23., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 28. (891.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Vessünk, szaporítsunk

A birs- és mogyoróbokrok tövét töltsük fel harminc-ötven centiméter magasan, ha szaporítani szeretnénk őket, mivel így őszig legyökeresednek, és leválasztva máshol új életet kezdhetnek.

Folytathatjuk a szabadföldi kiültetésre szánt paprika és paradicsom palántanevelését. Ez olyan munka, amit a kiültethetőség idejéig nem lehet lekésni, legfeljebb egyre kevesebbet nyerünk vele. Fűtetlen fóliasátorban továbbra is vessük a hónapos retket. Csak teljesen érett trágyát adjunk alá, négyzetméterenként tíz-tizenöt kilogrammot. Műtrágyából pedig másfél deka pétisót, egy deka szuperfoszfátot és fél deka kénsavas kálit munkáljunk be ugyanennyi területre.

Ezenkívül vethetünk még korai sárgarépát, petrezselymet, spenótot, zöldborsót, duggathatunk hagymát zöld-hagymának. Feltétlenül kezdjük már el a zeller palántanevelését. Vetésre négyzetméterenként fél és egy gramm közötti mennyiségű mag kell csak nagyon finoman takarva.

A lassan aktuális díszcserjék metszéséről is szóljunk néhány szót. Csak virágzás után metsszük például az aranyeső, a lilaakác, a japán birs, a szilvarózsa, az aranyvessző, a gyöngyvirágcserje, a lonc, a jezsámen, a kecskefűz, a rózsalonc, a közönséges gyöngyvessző és a korai tamariska ágait és szárait.

Amiket már most is metszhetünk, az a nyári orgona, a mályvacserje, a hortenzia, a nyári gyöngyvessző, a hóbogyó, a nyári tamariska a kánya bangita és a labdarózsa.

Amiket egyáltalán nem kell metszeni az a japán juhar, a cserszömörce, a farkas-boroszlán, a magnólia, a havas szépe és az ecetfa.

A szőlő metszésekor homokos területeken végezhetünk közvetlenül a vesszőkről szaporítást, így döntést, bujtást, vagy a levágott vesszők gyökereztetését is. Kötött talajú szőlőbe a filoxéra kártételének megelőzésére csak oltványt telepíthetünk, ezért ne kísérletezzünk saját szaporítással, legfeljebb a nem érzékeny direkt termő fajták esetében, mint pl. az Otelló.

A hideg tél után érdemes rügyvizsgálatot végezni. Ehhez a többrügyes veszszők azon részeit nézzük meg, amelyek metszés után a tőkén maradnak. A veszszőt és a rügyeket hárítsuk ketté. Ha a rügy belső része zöld, akkor nem károsodott, ha fekete és kemény, akkor elpusztult. Ha sok az elhalt, várjunk a metszéssel a kihajtás kezdetéig!

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó