2010. február 23., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 28. (891.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Ipari parkok – közös érdek

A szomszéd kertje mindig zöldebb, tarja az egyik magyar szólásmondás, ám Magyarország gazdasági szakemberei azt is tudják, hogy amennyiben a szomszéd kertjét felveri a gaz, hamarosan hasonló történhet majd az övékével is. Éppen ezért pillantanak aggódva és igyekeznek az ipari és általában a gazdasági felemelkedéshez segítő kezet nyújtani az új "vasfüggöny", az Európai Unió keleti határán túl élő szomszédnak. Talán így lehetne tömören összefogni annak a törekvésnek a lényegét, melynek alapvető szándéka, legfontosabb célja, több közös ipari park létrehozása az érintett, közel száznegyven kilométeres határszakaszon. Oly módon, hogy a termelőegységek egy közös övezetben, az államhatár egyik és másik oldalán helyezkednének el.

A legoptimistább elképzelés szerint az egész magyar–ukrán határszakaszt egybefüggő ipari parkká kellene alakítani. Az Európai Gazdasági Térségek, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus, a Magyar Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Váti Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kft., valamint Magyarország és Ukrajna gazdasági minisztériumának anyagi támogatásával, magyar és ukrán vállalkozók segítségével különböző ipari létesítmények épülnének és kezdenék meg működésüket a legrövidebb időn belül. A teljes ukrán–magyar határszakasz ipari parkká alakítása a jelenlegi körülményeket értékelve, a szakemberek többségének véleménye szerint ma még megvalósíthatatlan, viszont részegységenként, több, jelesül négy ipari park megteremtése reális elképzelés.

Hogy mi lenne e nem mindennapi képződmények a gyakorlati haszna? – A gazdasági szakemberek szerint a magyar oldal mentesülne, illetve megmenekülne a már említett "gaz" fenyegetettségétől, veszélyétől, az ukrán, s azon belül a kárpátaljai fél gazdasága pedig végre elkezdhetne kikászálódni abból a mérhetetlenül mély gödörből, amelybe az elmúlt másfél évben került. Hiszen nemcsak a mai körülmények között vidékünkön oly rendkívül fontos kereseti lehetőségek, munkahelyek teremtődnének, hanem anyagiakban is nagyot szakítana a térség, mivel itt a gyártmányok egyrészt európai uniós szabványok szerint készülnének, másrészt, s ez talán még fontosabb, vámmentesen kerülnének Nyugat-Európába, lényegesen bővítve a költségvetés valutaszámláját.

A lehetőség már adott, csak élni kell vele. A tavaly ősszel Nyíregyházán és a napokban Ungváron megtartott tudományos konferencián dr. Szegvári Péter egyetemi docens, a Budapesti Regionális Fejlesztési Holding stratégiai igazgatója bemutatta a közös ipari parkokra vonatkozó tanulmánytervezetet. Értekezéséből megtudhattuk, ma a realitás az, hogy a már folyamatban lévő Záhony–Csap ipari park kialakítása mellett még három, méreteiben hasonló formáció jöhetne létre a térségben az előttünk álló tíz év alatt: 1. Dédai Ipari Park (Beregdaróc és Beregdéda között), 2. Uszkai Ipari Park (Uszka, Nagypalád és Péterfalva térsége), 3. Szalókai Ipari Park (Eperjeske, Szalóka és Tiszasalamon térsége).

Ahhoz, hogy létrejöhessenek, nemcsak a területeket kell kijelölni, az ipari parkok létrehozásának a feltételeit is meg kell teremteni. Mindenekelőtt a beruházáshoz szükséges anyagiakat. A számítások szerint a Dédai Ipari Park beruházási költségei 360 millió hrivnyára, azaz mintegy 45 millió dollárra rúgnak, ami hat éven belül térülhet meg. Az uszkai kialakítása 225, a szalókai pedig mintegy 540 millió hrivnyába kerülne. Utóbbi létrehozásának költségeit növeli, hogy egy Tiszán átívelő hidat is meg kell építeni, ami várhatóan 135–140 milliót emészt fel.

A magyar–ukrán közös ipari parkok tanulmánytervezetét uniós szakemberek értékelték, akik a közlekedés, az infrastruktúra, a környezetvédelem, a villany- és ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés és egyéb körülmények figyelembevételével, pontozásos módszerrel értékelték a szóban forgó létesítmények kialakításának esélyeit. Ezek szerint a dédai 72, a szalókai 64, az uszkai 56 pontot kapott. A megvalósítás kritériumát 60 pontban állapították meg, vagyis az uszkai kivételével a többinél már ma is adottak a feltételek. A döntés a közeljövőben minden valószínűséggel újjáformálódó ukrán gazdasági kabinet kezében van, mert a magyar már rábólintott a kivitelezési tervre.

Nigriny Szabolcs

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó