2010. február 23., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 28. (891.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Kalendárium
Jégtörő Mátyás

A február végi jeles napok közül talán a legismertebb 24-e, Mátyás napja, aki vagy meghozza, vagy megtöri a jeget.

Az apostolt Krisztus feltámadása után választották maguk közé a hűtlen Júdás helyére, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám teljessé váljék. Júdeában, majd Etiópiában hirdette a hitet. A pogányok megkövezték, majd bárddal lefejezték. Míg Dorottya neve a görögöknek "Isten ajándéka", addig Mátyás a Biblia nyelvén jelenti ugyanezt.

A szent magyarországi kultuszának az Árpád-korban még nincs nyoma, okleveleken a XIV. században kezdett keltezésként szerepelni. Tiszteletének kialakulása a középkori aacheni magyar zarándoklatokkal függött össze. Ereklyéit ugyanis Trierben, a róla elnevezett apátság bazilikájában őrzik. A magyar zarándokok mindig útba ejtették Trier városát, hogy megtekintsék ezeket a relikviákat, és hazatérve terjesztették Szent Mátyás tiszteletét. Népszerűségét Hunyadi Mátyás király is nagyban növelte.

Névnapján lép a Nap a halak jegyébe, és töri meg a jeget. Immár jöhet a tavasz. Egyes falvakban úgy tartották, ekkor osztja ki a madarak sípjait. "Ha nincs, jeget csinál, Elrontja, bontja, ha talál, A jeget olvasztja Mátyás, Töri, és rajta likat ás..." – többek között így emlékeztettek a réges-régi magyar kalendáriumok télutó havának nagyon népszerű időjóslatára. Van egy szólás is, miszerint: Mátyás, Gergely két rossz ember, ami arra utal, hogy legtöbbször hideg, szeles idő szokott lenni ezen a két napon. A népi megfigyelés szerint az enapi hideg jó termést, a szél kevés tojást jósolt.

A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás és a termés szoros összefüggése. Azt is mondták, ha esik az eső, elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz. Február 24-e a halászoknak is jeles napja volt, mivel ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott ragadozó halat a nép "Mátyás csukájának" nevezte, ami egész évre bőséges zsákmányt ígért.

Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz. Jégtörő Mátyás napjához – az ismert és említett hiedelmek mellett – több babona is kapcsolódott. Ha nem esett hó, vagy eső ezen a napon, akkor a Szeged környéki öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy jól tejeljen, és mindig tele legyen a sajtár, vagy ahogy a Dunántúlon sokfelé mondták, a zséter.

T. V.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó