2010. február 23., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 28. (891.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Értékmentő karmester
Rózsa Ferenc Ungvárra hozná Mosonyi Mihály egyik legismertebb művét

A magyarországi Rózsa Ferenc tíz éve foglalkozik elfeledett zeneművek – operák, misék, kantáták – kutatásával. A szombathelyi karmester nemrég Kárpátalján járt, s Ungváron tárgyalt Ivan Mikitával, a megyei filharmónia igazgatójával.

– Az idén emlékezünk Mosonyi Mihály zeneszerző halálának száznegyvenedik évfordulójára – mondja Rózsa Ferenc. – Liszt Ferenc közeli barátja volt, aki annyira nagyra becsülte, hogy az esztergomi miséjéhez két tételt vele íratott meg. Belevetettem magam kéziratai kutatásába, és két olyan művet találtam, amelyek a szerző életében valószínűleg el sem hangzottak. Mivel töredékesen maradtak fenn, jelenleg ezek rekonstrukciójával foglalkozom. Eközben merült fel az ötlet, hogy Mosonyi Mihály egyik legismertebb művét, a Tisztulás az Ungnál az Úr 886. esztendejében című kantátát éppen az Ungnál, azaz Ungváron kellene bemutatni. Erre szövetkeztem dr. Csermák Zoltánnal, a Magyar Televízió kiemelt szerkesztőjével, akihez a határon túli kommunikáció tartozik. Az ügyben megkerestük Viczián Tamást, az ungvári külképviselet konzulját, aki támogatta a kezdeményezést, és már megtörtént a találkozás a filharmónia vezetésével is. Úgy gondolom, hosszú és eredményes együttműködés alapjait sikerült lerakni. Ügyünkhöz a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségén (MÚKSZ) keresztül médiatámogatóként a Kárpáti Igaz Szót is sikerült megnyerni.

Rózsa Ferenc elmondta, Ungváron nyitottak voltak a kérdésben, s terveik szerint 2010 második felében, október–november körül egy olyan hangversenyt rendeznének, ami csak Mosonyi műveiből állna. Ebben benne lenne a szerző közkedvelt operájának, a Szép Ilonkának a nyitánya, egy e-moll zongoraverseny és végül – a Kodály-kórus és az Ungvári Filharmonikusok előadásában – a Tisztulás az Ungnál... Ha a költségeket sikerül előteremteni, a karmester augusztus végén jöhet legközelebb Kárpátaljára, hogy a zenekarral elkezdjék a próbákat. A főkonzulátus azt ígérte, a magyar szaktárcánál közbenjárnak az ügy támogatása érdekében.

Bár Rózsa Ferenc először járt Kárpátalján, szívügyének tartja a határon túl élő magyarságot. Ez motiválta egy kolozsvári bemutatóban is. Ott találta meg a Verdi-kortárs olasz szerzőnek, Ciro Pinsutinak Mátyás király című operáját, vagy ahogy az olasz cím írja: a Mattia Corvinot. A Kolozsvári Magyar Opera társu-latával adták elő a kincses városban. Ez volt a mű el- ső autentikus bemutatása. Nagy sikert aratott, s a karmester reméli, hasonló fogadtatást tapasztal majd Ungváron is.

– Hiszek abban, nekünk, határon belülieknek és túliaknak együtt kell dolgoznunk, hogy közös kultúránkat ugyanarra a piedesztálra emeljük, ahol korábban volt – fejti ki. – Remélem, Magyarországon a jövőben még nagyobb figyelmet fordítanak a határon túli magyarsággal történő együttműködésre. Rengeteg olyan kultúrkincsünk van – csak az én fiókom tele van ilyenekkel –, amelyeket közösen kellene ápolnunk.

– Sem a régi Románia, sem Csehszlovákia vagy éppen Jugoszlávia nem arról volt híres, hogy a magyar kultúrkincs megőrzésén fáradozott.

#150; Sajnos, nagy a pusztulás, de ez Magyarországon is tetten érhető. Az Országos Széchenyi Könyvtárban és még számos helyen fantasztikus zenei anyagok vannak, de nincs pénz a digitalizálásukra. Nálunk sincs olyan szervezet, amely ezt az értékmentő munkát felkarolná. Tulajdonképpen a kenyérkeresetem elől veszem el az időt, hogy nemzeti értékeinket mentsem. Találtam egy másik operát – szintén Mátyás királyról –, amelyet a Kolozsvári Magyar Opera egykori karmestere és a délvidéki Szent Erzsébet templom karmestere közösen komponált. Most ezt próbálom rekonstruálni a nagyon rossz állapotú kéziratból. Többen kutatunk zenetörténetet, de olyan, aki operára tenné a fő hangsúlyt, talán két kolléga ha van az egész országban. Egyikük sem ebből él meg, mint ahogy én sem. A hangversenyeimből tartom fenn magam. A nap legnagyobb sajnálatomra csak 24 órából áll. Nagyon nehéz megtalálni a megfelelő egyensúlyt a kutatás és értékmentés, illetve a karmesteri teendők között. Ha egy operakéziratnak nekiugrom, reggeltől éjfélig dolgozom. Ha nem így tennék, egyszerűen kiesnék abból a logikai folyamatból, hogy megértsem a szerző kompozíciós módszereit, s javítani tudjam a hanghibákat. Ezeknél a kéziratoknál ugyanis gyakran már az öt vonalrendszer, illetve a hang értéke sem látszik. Ezt mind ki kell találni. Itt találkozik bennem a matematikus és a muzsikus. Nem könnyű, de engem ez éltet.

Tóth Viktor

Családi örökség

Rózsa Ferenc nagyapja katonakarmester volt Szombathelyen, az 5. honvéd gyalogezred fúvószenekarát vezette. Ő maga elvégezte a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola matematika-ének-zene szakát, a budapesti Népművelési Intézetben karmesteri tanulmányokat folytatott, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karvezetés szakán folytatta tanulmányait. Jelenleg – doktoranduszként – a disszertáció védésére vár, ami reményei szerint még ebben az évben megtörténik.

2003-ig a karmesteri tevékenység mellett középiskolában tanított, azóta szabadúszó karmesterként dolgozik. Oda megy, ahová hívják, de emellett igyekszik saját projekteket is megvalósítani. Rózsa Ferenc Magyarország mellett nagyon sokat vezényel külföldön. Jelenleg a tengerentúlra kapott meghívást.

A fúvószenétől sem szakadt el teljesen. Két éve Magyarország legjobbjaiból megalakította a Monarchia Fúvószenekart, amelynek célja a Monarchia-kori katonazene ápolása.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó