2010. február 20., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 27. (890.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Szegények vagyunk?

A világot sújtotta, Ukrajnát viszont a jelek szerint nem csak megtépázta, de egyenesen földbe döngölte a gazdasági válság. Se égen, se földön, se közel, se távol nincs olyan ország e földön, amely közel évi húszszázalékos GDP-csökkenéssel "büszkélkedhet".

Csak hab a tortán, hogy az államadósság meghaladta a háromszázmilliárd hrivnyát, a kincstárra nehezedő teher a legfrissebb nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint egy év alatt száztizenkétmilliárddal nőtt. A külföldi pénzhitelek sem segítettek, hiszen az ország külső adóssága majd huszonötmilliárd – nem hrivnya! – dollár. A hazai pénzintézeteket a Világbanktól kapott több mint hárommilliárdos hitel sem állította talpra.

Az államnak eddig húsz bankot kellett megmentenie a teljes összeomlástól, miután a nemzeti valuta árfolyama közel negyven százalékkal gyengült a dollárhoz képest. A hitelállomány több mint felét deviza alapon nyújtották a bankok, ám a kölcsönök harminc százaléka ma is behajthatatlan.

A szörnyű adatok sorában még az sem ad okot a derűlátásra, hogy az ipari termelés "lelkében" ősz óta némi élénkülés tapasztalható, ám ez jelentéktelen, szinte teljesen elhanyagolható.

Elemzők szerint a hazai gazdaságot csupán az IMF 16,4 milliárd dolláros hitele tartja a víz felett, de a Valutaalap már közölte, megszűnt az eddig megelőlegezett bizalom, mert az ukrán vezetés nem teljesíti a hitel-megállapodásban vállaltakat, sőt, pont azokkal ellentétesen cselekszik.

A parlament nemet mondott az ukrán pénzügyi rendszert stabilizálni hivatott törvényjavaslatokra, a kormány nem volt hajlandó emelni a lakossági gázárat, és a hiány csökkentése helyett a deficitet durván növelő kiadásokba kezdett. Az államfő által az IMF tiltakozása ellenére is aláírt törvénycsomag nyomán az államháztartási hiány ebben az évben sem csökken, sőt meghaladhatja a húsz százalékot is, ami finoman fogalmazva is fenntarthatatlan.

Mindemellett az átlagpolgár rosszabbul él, mint öt éve, sőt, a közgazdászok szerint a még állásban lévők életszínvonala is legalább ötven százalékkal zuhant a Szovjetunió felbomlása óta. Bár 2000 és 2007 között bővült a gazdaság, a végig magas infláció, a jóléti rendszerek leépülése és a tömeges munkanélküliség miatt az ország lakosságának többsége nyomorog.

A szegénység és az egyértelműen rossz gazdaságszerkezet miatt az elemzők továbbra is kilátástalannak tartják az ország helyzetét, ráadásul a mögöttünk lévő elnökválasztási kampányban sem igazán szólították meg a munkásokat, a munkanélkülieket és a fiatalokat.

Alapanyag- és pénzhiányra panaszkodnak a nagy- és középvállalatok vezetői. Ugyanakkor én még egyetlenegy gyárigazgatót, üzletvezetőt vagy magas pozícióban lévő hivatalnokot sem láttam, hogy ügyeinek intézése céljából tömegközlekedési eszközt vett volna igénybe. Húsz-harminc-ötven, sőt százezer dolláros csodajárgányokat viszont igen. Miért panaszkodunk, hogy szegények vagyunk?

Nigriny Szabolcs

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó