2010. február 20., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 27. (890.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Múltbanéző
Visszatért a Szent Korona

1790-ben a magyar Országgyűlés összehívása után az udvar intézkedett arról, hogy a korona ismét Budára kerüljön. Jelképes állásfoglalás volt ez a józsefi abszolutizmussal szemben, aki mint valami múzeumi tárgyat, elvitette Bécsbe a koronát. Őrzésére és kísérésére a megyék külön nemesi bandériumokat szerveztek. A korabeli ábrázolásban mint a magyar nemesi nemzet nagy ünnepe jelent meg a korona Budára érkezése február 21-én. Hazahozatalához és a nemesi bandériumok felvonulásához egy sor, a józsefi abszolutizmussal szembeni sérelmi ellenállás külsősége is helyet kapott. Ahogy Kazinczy Ferenc írta visszaemlékezésében, "lobogott a Zrínyi kucsmája minden fejen pipacsszín posztóból, magyar bárány prémjével, és az asszonyi nem vetélkedék a miénkkel a nemzetiség külső jelei viselésében". Benne volt ebben a felvonulásban a magyar rendek egy részének az a reménye is, hogy esetleg porosz támogatással és porosz uralkodónak a meghívásával a magyar trónra Magyarország kiszakadhat a Habsburg-országok rendszeréből.

Az emigráns

1989. február 21-én halt meg Márai Sándor író. Apja, Grosschmid Géza ügyvéd a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet, bátyja, Radványi Géza filmrendező volt. Márai Kassán és Eperjesen járt gimnáziumba, Budapesten Török Gyulával dolgozott a Budapesti Naplónál. 1923-ban megnősült, feleségével, Matzner Ilonával Párizsba költöztek, innen is írt magyar és német lapokba.

1934-ben jelent meg az Egy polgár vallomásai első kötete, ebben a kassai polgárság életét mutatja be, s az európai hazafiságról beszél, amelynek az I. világháború vetett véget, s amellyel Európai őrjárat és Európa elrablása című útirajzaiban számol le végleg.

1941-ben, a Felvidék visszatérése után Kassára látogatott, benyomásairól Kassai őrjárat című könyve számolt be. 1943-ban kezdte írni élete végéig folytatott Naplóját. A főváros ostroma alatt Leányfalun élt. A háború után adta ki Sértődöttek című regényét, ezt később ciklussá fejlesztette A Garrenek műve címmel. 1948-ban a fenyegető diktatúra miatt elhagyta az országot, Itáliában, majd New Yorkban telepedett le, 1957-ben amerikai állampolgár lett. Az 1956-os forradalom hírére Münchenbe utazott, de már csak a szovjet tankok bevonulásáról értesült. 1968-tól Nápoly mellett, Salernóban, 1979-től a kaliforniai San Diegóban élt. Nem vett részt a nyugati magyarság irodalmi csoportosulásaiban, teljes visszavonultságban töltötte utolsó éveit. Halála után visszaállították akadémiai tagságát s megkapta a Kossuth-díjat.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó