2010. február 18., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 25-26. (888.-809.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Sorozatgyilkosok alapították a brit nőgyógyászatot

A brit orvosok nagyjai, az angol tudományos élet géniuszai ártatlan nők tucatjait mészárolták le a XVIII. században, hogy legyen kiket felboncolniuk – derül ki egy új kutatásból.

Az orvostudomány óriásai, és egyben a női szülésgondozás úttörői voltak, akik nevéhez a modern brit szülészet és nőgyógyászat megalapítása fűződik: William Hunter és William Smellie a mai napig, 250 évvel egykori eredményeik után is nagy megbecsülésnek örvendenek az orvosok között, akárcsak a XVIII. században, amikor a gazdag és tehetős London szinte minden tagja ismerte őket.

Egy, a Journal of the Royal Society of Medicine (JRSM) legújabb számában megjelent tanulmány azonban megkérdőjelezi mindezt. A szerző, Don Shelton szerint a két férfi sorozatgyilkosként is tevékenykedhetett. A terhességük különböző fázisaiban járó nőket azért ölték szisztematikusan halomra, hogy később kutatási céllal felboncolhassák azok holttestét. A szakember szerint a két orvos együttesen több gyilkosságot követett el, mint Burke és Hare duója, illetve Hasfelmetsző Jack együttesen.

A kutatás szerint a doktorok lelkén legalább 35–40 terhes nő, illetve azok meg nem született gyermekének halála szárad. Leginkább kedvelt célpontjaik a vidékről jött fiatal lányok voltak, akik egy részének amúgy is nyoma veszett a nagyvárosban. A külön, és segédekkel tevékenykedő orvosok lehetnek a felelősek az 1749 és 1755 közötti gyilkosságsorozatért, és az ő nevükhöz köthető az 1764 és 1774 közötti hullám is. A szünet oka az lehet, hogy 1755-ben a nagyközönség is megsejtett valamit, és egyre több kérdést tettek fel Smellie-nek azzal kapcsolatban, honnan származnak a hullák, amiket vizsgálataikhoz felhasználtak. A két férfi ekkor a pertől és kivégzésüktől tartva leállt az öldöklésekkel, és magas rangú kapcsolataikat felhasználva megúsztak mindennemű hivatalos kutakodást.

A gyilkosságok "beváltak": hihetetlen eredményeket értek el mind az orvostudomány, mind az emberi anatómia korábban ismeretlen területein. Egyes esetekben brutálisak voltak: a kába, ám még élő áldozatokon kísérletezték ki a császármetszési technikákat, hogy azzal később minél kevesebb kárt okozzanak a babáknak.

Shelton tanulmányozta az orvosok anatómiai atlaszait is, amikből a gyilkosságoknak megfelelően rajzolódnak ki az újabb és újabb feljegyzések és felfedezések. A kutató szerint egyértelmű, a két orvos annak ellenére, hogy abban a korban a halandóság igen magas volt, sem juthatott másként ennyi friss holttesthez, különösképp a higiénikusnak kevéssé mondható Londonban.

Az angol orvostársadalmat megdöbbentette és sokkolta az elmélet, és bár szerintük mindez akár igaz is lehet, legtöbbjük szerint hőseik sosem követhettek el hasonló dolgokat. Anthony Kenny, a Királyi Szülészeti és Nőgyó-gyászati Intézet kurátora úgy véli: mivel a nőket sosem vizsgálták meg, illetve ezek leírásait nem hagyták az utókorra, így nem tudhatjuk, hogy tényleg megölték-e őket.

Mások szerint a kutatás nagyon izgalmas kérdéseket vet fel a kor orvostudományi vívmányaival kapcsolatban. A valóságot további vizsgálatoknak kell majd feltárniuk.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó