2010. február 18., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 25-26. (888.-809.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Stagnál a szarvasmarha- és sertésállomány

Kárpátalja állattenyésztési ágazatának teljesítménye az elmúlt évben 0,7 százalékos visszaesést jelez. Mindez annak ellenére alakult így, hogy az agráregyesülések hat százalékkal jobban teljesítettek, mint egy évvel korábban. A magángazdálkodóknál is csak egyszázalékos a recesszió, viszont részaránya akkora, hogy negatív oldalra billenti az összképet.

Valamelyest nőtt a szarvasmarha- és a sertésállomány. Az előbbi jelenleg százötvenkétezer, amelyből százhétezer fejőstehén, az utóbbi pedig kétszáznyolcvanezer egyedet számlál, ami 3,7 százalékkal több mint egy évvel korábban volt. Akkor a szarvasmarha-állomány 96,6 százaléka volt a magángazdáknál, most a 96,2 százaléka.

– Kecskéből és bárányból százharmincháromezret, baromfiból pedig több mint hárommillió darabot számlál a megye – egészíti ki a felsorolást Nagy István, a megyei agráripari főosztály vezetőjének helyettese. – Az utóbbiból 2008 elején kétszáztizenháromezerrel volt több mint most, ami több mint hétszázalékos állománycsökkenést jelent. Itt említenék meg egy ritkaságszámba menő dolgot, mégpedig azt, hogy egy új szín jelent meg Kárpátalja állattenyésztési térképén. A Huszti, az Ungvári és Técsői járásban bivalytenyésztéssel is foglalkoznak állattartóink.

Ami az állati termékek termelését illeti, az elmúlt évben Kárpátalján a gazdák hetvenhatezer-háromszáz tonna sertés- és marhahúst, háromszáznyolcvanötezer liter tejet, háromszázmillió darab tojást, és kétszáztizenhat tonna gyapjút termeltek, ami a tej esetében visszaesést, a húsnál az előző évi szintet, a tojásnál és a gyapjúnál két-, illetve négyszázalékos előrelépést jelent. Az agráregyesülések huszonnégy százalékkal több baromfit neveltek és huszonkét százalékkal többet vágtak, mint egy évvel korábban.

Egy-egy fejőstehéntől tavaly átlagosan 2677 liter tejet fejtek a gazdák, ami harminc százalékkal több mint 2008-ban volt.

– Erre akár büszkék is lehetnénk, ha a fogyasztót nem sújtotta volna agyon a legutóbbi árrobbanás, amelynek következtében mindenekelőtt a tej és a tejből készült termékek ára szökött az egekbe. Mivel magyarázható?

– A szerednyei borgazdaság agonizálása mellett talán ez a legnagyobb megoldásra váró feladatunk – reagál Ivan Pauk, a megyei közigazgatás agráripari főosztályának vezetője. – Az egyetlen épkézláb tejfeldolgozó, a császlóci Nasztunya nemhogy Kárpátalja, de még a megyeszékhely szükségleteit sem tudja kielégíteni. A másik három, jelentősebbnek mondható, a Konservis-Treid, az Alsószeliscsei Sajtgyártó és a Rahói Brinza kapacitása oly szerény, hogy az ott készülő termékek mennyisége megyei szinten se nem oszt, se nem szoroz. Talán mindennél többet mond az, hogy az említett kollektívák együtt mindössze ezernyolcszáz tonna tejet képesek feldolgozni egy év alatt, holott hatvanötezer (!) tonnára, vagyis a mai mennyiség harminchatszorosára lenne szükség. Ehhez legalább harminc tejfeldolgozó üzem megépítésére lenne szükség, amit 2015-re mindenképpen szeretnénk megvalósítani.

A tojáshozam 19,4 százalékot növekedett az elmúlt évben, ami egyedenként átlagosan 129 darab többletet jelent. Emellett fontos és nem éppen örvendetes adatnak számít, hogy 11,6 százalékkal csökkent az állatok számára tartalékolt takarmánykészlet, ami közel százezer mázsának felel meg. Elsősorban a vitamindús koncentrátumokból van kevesebb a raktárokon. A különbség mintegy ötvenezer mázsa. Míg 2008-ban átlagosan hét és fél mázsa fogyott el, addig tavaly már csak 6,8 mázsa takarmány jutott egy-egy szarvasmarhának. A szaporulat a szarvasmarhák esetében tízszázalékos növekedést, a sertéseknél, a bárányoknál és a kecskéknél huszonkét százalékos visszaesést mutat.

Nigriny Szabolcs

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó