2010. február 16., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 24. (887.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Afrikai harcsa Magyarországról

Mostanában már egyre több egzotikus növényt termesztenek, illetve hasonlóan ritkaságszámba menő állatot tenyésztenek vidékünkön. Közéjük tartozik többek között az afrikai harcsa is. Miként lehet e tevékenységet szűkebb keretek között kisvállalkozóként űzni, arról ezúttal a Huszton élő Vaszil Perec osztja meg tapasztalatait olvasóinkkal.

– A vonzalom már évtizedekkel ezelőtt elkezdődött – emlékezik beszélgetőpartnerem. – Korábban szarvasokat neveltem az agancsuk miatt, amiből szíverősítő gyógyszerek készültek, majd áttértem a struccra, amelyet a húsa és a tojása miatt volt érdemes tenyészteni, ezt követte az afrikai harcsa. Tíz éve tizenkét porontyot vásároltam Magyar-országon. Akitől vettem, elmagyarázta hogyan, milyen körülmények között kell, illetve lehet szaporítani és felnevelni őket. No és persze azt, hogy e tevékenység során milyen haszonra tehetek szert, különösen akkor, ha nagyobb mennyiségben tenyésztem ezeket az állatokat, amelyeknek kilogrammjáért már ma is két eurót fizet a hazai piac, a nemzetközi pedig még ennél is többet.

Amint a szakirodalomból tudjuk, az afrikai harcsa elsőként Hollandiából került Magyarországra még 1984-ben. Azóta egy tucatnál is több kisebb-nagyobb vállalkozás foglalkozik tenyésztésükkel és feldolgozásukkal. A filézett halszeleteken és a halpástétomon kívül szalámi is készül a húsából, ami ritkaságszámba megy nemcsak az anyaországban, hanem egész Európában. A csak évi kétszáz tonnát feldolgozó cég nyeresége akár háromszázhatvanezer euró is lehet. A feldolgozással a nagyobb vállalkozások foglalkoznak, a kisebbek inkább ivadékokat tenyésztenek, miként Vaszil Perec is.

– Mivel az afrikai harcsa melegvízi állat, eredményes tenyésztése csak geotermikus vizekben lehetséges, mert az biztosítja számukra a kedvező életfeltételeket, vagyis a húsz fok feletti vízhőmérsékletet és a kielégítő tápanyag-ellátottságot. Szerencsére a mi környékünk ebben nem szenved hiányt. Az afrikai harcsa úgynevezett típuskülönlegessége a légzésében van. Ugyanis az egyik pár kopoltyúív járulékos légzőszervvé alakult át, amely körte alakú légkamrából áll. Ennek segítségével a halak a légköri levegőből is képesek az oxigént felvenni. Az intenzív tartást tekintve e halfaj kitűnően bírja a sűrű népesítést, ezért viszonylag a kisméretű medencékben is jelentős szaporulat és súlyhozam érhető el.

– Szükséges-e valamiféle különleges, extrém tápszer a produktív fejlődéséhez?

– Táplálékigénye igen széles skálát ölel fel, ám ennek ellenére ilyen szempontból sem túlságosan igényes. Elfogyasztja többek között a vízfelszínen található rovarokat, a növényi maradványokat, az iszaplakó élőlényeket és az elpusztult halakat is. Emellett természetesen vitamindús tápra is szüksége van. Lárvakorban elviseli a víz tartósan alacsony oxigénszintjét, ivarérettségét öt-hat hónapos korában éri el. Az ivadékok növekedése rendkívül gyors, hat-nyolc hónap alatt 600–800 grammra gyarapodik, ami már piaci méretnek tekinthető.

Az elmúlt évek igazolták, hogy egy-egy új nemzedék felneveléséhez Kárpátalján is csupán egy-másfél év szükséges. Ez idő alatt az afrikai harcsa átlagosan eléri a két kilogrammos súlyt. Viszont továbbtartás esetén sem romlik húsának minősége, nyolcéves korára súlya akár a hatvan kilogrammot is elérheti.

– Nem bántam meg, hogy áttértem az afrikai harcsa tenyésztésére – zárja beszélgetésünket Vaszil Perec. – Gondozásuk nem igényel különösebb vesződséget. S amennyiben ehhez még azt is hozzászámítom, hogy Magyarországon, vagyis ott, ahol igen alacsony az egy főre eső évi halfogyasztás is eredményes tud lenni ez a foglalatosság, akkor a kárpátaljai, illetve ukrajnai jövő még biztatóbb, hiszen nálunk lényegesen több halhús fogy. Ezt már ma is tapasztalom, hiszen értesüléseim szerint Kárpátalján több helyen is létesítenek a közeljövőben afrikai harcsát feldolgozó üzemet, éppen az itteni sokkal nagyobb kereslet miatt. Nem szeretnék üzleti titkokat nyilvánosságra hozni, de azt elmondhatom, hogy az elmúlt hónapokban több vállalkozó is megkeresett, abból a célból, hogy növeljem a kapacitást, mert harcsafeldolgozó üzemet kívánnak létesíteni, s amíg saját tenyészetük nem lesz, tőlem vásárolják majd az alapanyagot.

Szíjjártó Erika

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó