2010. február 16., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 24. (887.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Édeskeser árcsökkenés

Az étkezési cukor kilogrammja december végére megyeszerte meghaladta a hét, január közepére a nyolc, rá két hétre pedig a tíz hrivnyát, amire a korábbi években még soha nem volt példa. Ráadásul eltűnt az üzletek polcairól és a piacokról is. A jelenség országos.

Az Ukrán Monopolellenes Bizottság szerint csak a termelők összeesküvéséről van szó, akik alapanyag-, vagyis cukorrépahiányra hivatkozva álltak le a gyártással. Tették ezt mindannak ellenére, hogy csak kétmillió tonnával termett tavaly kevesebb az országban, mint egy évvel korábban. Akkor tizenhárommillió, 2009-ben pedig tizenegymillió tonna.

A különbség nem akkora, hogy a nyári hat-hatötven körüli ár hat hónap elteltével nálunk tíz, Harkiv megyében tizenegy, Lembergben pedig tizenkét hrivnyára ugorjon. A fogyasztó tehát jogosan aggódik, hiszen az árrobbanás még csak nem is csúcsidényben és kimondottan hazai alapanyagból készülő termék esetében történt. Vajon mi vár majd rá nyáron a befőzések és a köztudottan nagy "cukorzabáló" szőlőszüret idején?

Egyes üzleti körökben azzal magyarázzák az árrobbanást, hogy több jelentős hazai gazdasági társaság átállt a sokkal jövedelmezőbb mezőgazdasági kultúrák termesztésére, így a termelők is profilt váltottak. Ez a magyarázat is sántít némiképp, hiszen a szeptemberi statisztikai adatok szerint Ukrajnában a cukortartalék kilencszázezer tonna volt. A havi szükséglet százötvenezer tonna körüli, azaz mintegy négyszázezer tonna még van belőle, ami kimeríti a vésztartalék kategóriáját. Vagyis, sokkal inkább az lehet a háttérben, hogy ezt a tartalékot nem dobják piacra, inkább azt a kérdést lebegtetik, hogy az alapanyagot vagy inkább a készterméket, azaz a cukrot importáljuk az előttünk álló hónapokban, ami viszont borítékolhatóan tovább emelheti az árat.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályzata szerint Ukrajnának kétszázhatvanezer tonna cukorrépa behozatalára lenne lehetősége, ám a gazdasági minisztérium illetékesei a fülük botját sem mozdítják az engedély megszerzése érdekében, mert úgy vélik, hogy az országban nincs cukorhiány és éppen ezért a magas ár is indokolatlan. Egyszerűen csak elnökválasztás előtti kampányfogásról volt szó. Ez is egy magyarázat.

Legyen igazuk! Mindez azonban nehezen elképzelhető, annál is inkább, mert a londoni és a New York-i tőzsdén olyan magasságokba szökött a cukor ára – tonnája 645 USD –, amilyet az elmúlt harminc évben egyszer sem tapasztaltak. A hozzávetőleges számítások szerint a világ cukorhiánya mintegy tizenkétmillió tonna, ami negyvenhárom százalékkal múlja felül az előrejelzéseket. Ezért a cukor világpiaci árában csökkenés nem várható és ennek mentén bizton kijelenthető, hogy Ukrajna számára sem az alapanyag, sem a késztermék vonatkozásában nem az import a megoldás.

– Az alapanyag-vásárlás bel- és külföldi szervezését a tárgyévet megelőző ősszel szokták megkezdeni – mondta el megkeresésünkre Ljubov Sztebnicka, a megyei árellenőrző felügyelőség vezetője. – Tárgyalnak a szerződési feltételekről a cukorrépa-termelőkkel, és ezt követően általában februárban kerül sor a szerződéskötésekre. Tudni kell, hogy a felvásárlásnál a répaföldtől kezdődően minden költség a feldolgozót terheli. A gyárak ezért szorosan együttműködnek a termelőkkel. Továbbá az is fontos tényező, hogy például az Európai Unióban és a világ számos országában a cukorra irányárat, és intervenciós árat állapítanak meg, a cukorrépára viszont csak alapárat, amit a cukor legalacsonyabb felvásárlási árából számítanak ki. Ukrajnában ilyen szabályozás azonban még nincsen, ezért az árakat mindenekelőtt a piac, a kereslet és a kínálat határozza meg.

– Mivel magyarázható, hogy Kárpátalján néhány napja árcsökkenés tapasztalható?

– Ez csak a kiskereskedelemre vonatkozik, ahol a szereplők a felhalmozódott kisebb-nagyobb tartalékok eladhatósága érdekében alámentek az áraknak, illetve bizonyos mennyiséget behoztak a szomszédos országokból, ahol még olcsóbb a termék, és akkor is hasznuk képződik, ha az itthoni átlagárnál kevesebbért árulják. Az országos tartalékok nagyobb része viszont a kialakult helyzet következtében még mindig vesztegzár alatt van.

– Ezek szerint nem is számíthatunk árcsökkenésre a közeljövőben?

– Csak abban az esetben következhet be árcsökkenés, ha az Ukrán Monopolellenes Bizottság vizsgálatai, amelyek már elkezdődtek, illetve szankciói, legalább olyan eredménnyel járnak, mint 2005-ben, amikor a hasonló szabálytalanságokért kirótt tizenhétmillió hrivnya büntetés megtette hatását.

Nigriny Szabolcs

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó