2010. február 13., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 23. (886.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
"...kedvezőbb lehet a határon túli magyaroknak..."

Az ukrajnai elnökválasztást nagy figyelem övezte a magyarországi sajtóban is. A vezető napilapok és híroldalak még mindig naponta beszámolnak a fejleményekről, s szakértőkkel elemzik a helyzetet, a vár-ható kilátásokat. Az alábbiakban a Kitekintő egyik anyagából szemezgetünk, amely "magyar" szemmel mond véleményt a választás végkimeneteléről, a Népszava pedig egy biztonsági szakértőt faggatott Ukrajna esélyeiről.

A Kitekintő leszögezi: a vasárnapi elnökválasztás győztese immáron minden kétséget kizáróan Viktor Janukovics. A cikk szerzője hozzáteszi: a választások mind az EBESZ, mind az USA és a FÁK megfigyelői szerint tisztességesen zajlottak. Szerinte most kezdődhet a latolgatás: mit hozhat a Régiók Pártjának színeiben győzelmet arató Janukovics a kárpátaljai magyarságnak?

Az említett magyarországi külpolitikai híroldal már a kampány idején is sokat foglalkozott a témával, s többször is megírta, hogy az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) választási megállapodást kötött Janukoviccsal arról, hogy elnökké választása esetén biztosítja az ukrajnai kisebbségek szabad nyelvhasználatát az oktatásban, az igazságszolgáltatásban, az államigazgatásban és a sajtóban, ezen felül szavatolja a jogi és gyakorlati feltételeket ahhoz, hogy a kisebbségek minden szinten megőrizhessék és fejleszthessék anyanyelvű oktatásukat. Az UMDSZ Janukovicsba vetett bizalma tulajdonképpen érthető, állapítja meg a Kitekintő, hiszen Julija Timosenko regnálása a kárpátaljai magyarok életére inkább negatív, mint pozitív hatást gyakorolt.

"Timosenkót nyugodtan nevezhetjük az ukrán nacionalizmus egyik kulcsfigurájának, aki hatalomra kerülése óta folyamatosan szembemegy Ukrajna nemzeti kisebbségeivel. Többek között neki "köszönhető", hogy az egyetemi felvételi immár csak ukrán nyelven tett érettségivel lehetséges, az, hogy a magyar iskolákba nem érkeztek meg időben a magyar tannyelvű könyvek, és az is, hogy a nem állami oktatási intézmények támogatása drasztikusan csökkent az elmúlt év folyamán. Ezek a határozatok mind a nemzetiségi nyelven történő oktatás visszaszorítását eredményezik. Nem meglepő tehát, hogy Timosenkót nem támogatták a magyarok. A szőke politikusnő ugyan a két forduló között még egy elkeseredett próbálkozást tett a kárpátaljai szavazatok megszerzésére. Ígéretet tett a nemzetiségi nyelvű oktatást korlátozó intézkedések felülvizsgálatára. A választások eredménye az előrejelzéseket tükrözte a számunkra fontos területeken. Noha a választói aktivitás meglehetősen alacsony volt, a kárpátaljai magyar szavazók egyértelműen Janukovicsot támogatták." – áll a cikkben. Az UMDSZ elégedett az eredményekkel, jegyzi meg a cikkíró, de azt is hozzáteszi, a másik itteni magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) fenntartásokkal közelít azonban az új erőviszonyokhoz.

A Népszava merőben más aspektusban vizsgálta a választás eredményét. A napilap Tálas Pétert, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatóját kérdezte, aki a következőkkel kezdte: a narancsos forradalom bukásának köszönhető Janukovics győzelme. Amondó, az akkori ígéretekből nagyon kevés valósult meg, így nem lehet csodálkozni azon, hogy Timosenko vereséget szenvedett. Pozitívumként említette a szabad választásokat, viszont a politikai elit ennek ellenére is teljesen változatlan maradt, ráadásul az üzleti szférával is összeolvadt. Tálas Péter elmondta, hogy ennek köszönhető az is, hogy mára a sajtóban nem állami cenzúráról, hanem tulajdonosi cenzúráról, üzleti lobbiról beszélhetünk. Timosenko bukásának további okaként említette, hogy az elmúlt évek program nélküliek voltak, az ország modernizálása pedig nem vált központi kérdéssé.

A biztonságpolitikai szakértő kifejtette, hogy gazdaságpolitikailag elszalasztott lehetőség volt a narancsos forradalom. Véleménye szerint ugyan előnyös, hogy Ukrajna WTO taggá vált, és hogy az országban könynyebben lehet vállalkozásokat bejegyeztetni, azonban továbbra is rendkívül magasak az adók, és tenyészik a korrupció. Mindezt kiegészítette a 2008-ban Ukrajnát is elérő gazdasági válság, ami 2009-re 15 százalékos GDP-visszaesést, valamint 9–10 százalékos költségvetési deficitet okozott. Idén még nincs is költségvetése az országnak, ráadásul a jóváhagyott IMF-hitel esedékes részét is csak a választások után hajlandó átutalni a világszervezet, emlékeztetett.

Tálas Péter hangsúlyozta, hogy a Nyugat alapvető hibát vétett akkor, amikor az ország NATO csatlakozását erőltette. Véleménye szerint ugyanis előnyösebb lett volna, ha az Európai Unió felé "nyomják" az országot. Mindez kedvezőbb lett volna a modernizáció szempontjából is, ráadásul az ukrán lakosságnak több mint a fele változatlanul ellenségként tekint a NATO-ra. A nyugati törekvéseknek és a narancsos forradalom vezetőinek azt sem sikerült elérni, hogy ez a kedvezőtlen kép megváltozzon – mondta Tálas.

A szakértő szerint viszont kedvezőbb lehet a határon túli magyaroknak Janukovics megválasztása, ugyanis az új államfő szavazói bázisát az orosz nyelvű ukrán lakosság alkotja, így a kisebbségi jogokra érzékenyebb. A narancsos forradalom ráadásul az ukrán nacionalista érzelmekre épült, ennek következtében az ellenséges hangulat háttérbe szorulhat. Az országban azonban a legnagyobb gondot továbbra is a hatalmas szociális feszültségek jelentik, amit csak a modernizáció beindítása oldhat meg – fejezte elemzését.

KISZó-feldolgozás

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó