2010. február 13., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 23. (886.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Egy lépés előre, kettő hátra
A megye mezőgazdasága 2009-ben

Az összes részadatot figyelembe véve Kárpátalja mezőgazdasága egészében véve tavaly egy hajszállal jobban teljesített, mint egy évvel azelőtt. A magángazdálkodók eredményei 0,7, az összkép pedig 0,5 százalékkal haladta meg a 2008-as mutatókat, a farmervállalatok viszont 4,7 százalékkal alatta maradtak egy évvel korábbi eredményeiknek.

Ágazati felbontásban nézve az adatokat, a növénytermesztők teljesítménye 1,7 százalékkal lett jobb az előző évinél, ami elsősorban a magángazdálkodóknak köszönhető, akik teljesítménye 2,7 százalékkal haladta meg 2008 eredményeit, a farmergazdaságok viszont lerontották a mutatókat, hiszen 12,7 százalékkal produkáltak kevesebbet, mint egy évvel korábban.

– Miért e kettősség? – kérdeztük Ivan Pauktól, a megyei közigazgatás agráripari főosztályának vezetőjétől.

– Senki se gondolja, hogy valami miatt pikkelünk a farmergazdaságokra, és kevésbé támogatjuk őket. Sőt! Az viszont talán már az előző mondatomból is kiderült, hogy valahol itt, vagyis a támogatásoknál, azaz a pénznél kell keresni a kiváltó okokat. Sajnos a legjobb szándékunk ellenére sem tudtunk számukra annyi pénzmagot biztosítani, amennyire szükségük lett volna. Azt hiszem, mindennél többet mond egyetlen számadat, amely szerint tavaly Kárpátalján mindössze három farmergazdaság kapott anyagi támogatást az államtól, összesen nyolc és fél millió hrivnya összegben, holott megfelelő működésükhöz több mint hatvanhét millióra lett volna szükség. A magángazdák viszont rugalmasságuk következtében viszonylag könnyebben jutottak tőkéhez, kölcsönökhöz, ezért tudtak jobb eredményt elérni.

Kárpátalja mezőgazdászai az elmúlt évben összesen közel háromszázkétezer tonna szemest takarítottak be, amiből 20,3 százalékot, azaz hatvankétezret a farmergazdaságok, 79,7 százalékot, vagyis valamivel több, mint kétszáznegyvenezer tonnát a magángazdálkodók. A búza részaránya közel 94 000, az árpáé 21 000, a napraforgóé több mint 2000, a kukoricáé pedig 177 000 tonna. Mindezt közel háromezer hektárral kevesebb földterületen termelték meg, mint egy évvel korábban, miközben a hektáronkénti termésátlag is mintegy fél mázsával csökkent. Az összkép negatív, közel öt százalékkal elmarad az előző évi teljesítménytől. Egyedül a napraforgótermés volt jobb a 2008-as mutatónál, ám mivel részaránya nem jelentős, keveset nyom a latban.

– Jó termést hozott viszont a burgonya – állapítja meg Nagy István, az agráripari főosztály vezetőjének helyettese. – A megyében összesen hatszáztizenegyezer tonnát takarítottak be, ami 6,1 százalékkal több a 2008-as mennyiségnél. Százalékos arányban itt is jobb a magángazdák teljesítménye. Zöldségtermesztőinkre sem panaszkodhatunk, hiszen az összes zöldségfajtát egybevéve kétszáznegyvenkétezer tonnát termesztettek, ami közel kétszázalékos előrelépés. Ezen a téren viszont a farmergazdaságok teljesítettek tavaly hat százalékkal jobban, mint egy évvel korábban.

– Voltak-e gondok az értékesítéssel, illetve a feldolgozással?

– Szerencsére nem – válaszolja határozottan Ivan Pauk. – Kárpátalja zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemei, mindenekelőtt a nagyszőlősi járási Gyagya Vanya, Mikaland és Univer, a beregszászi Bereg-Food és a munkácsi járási Latorica Kft. nagyobb mennyiséget is képesek lennének feldolgozni. A gazdasági nehézségek ellenére is több mint tizennyolcezer tonna, európai szabványnak is megfelelő terméket dobtak piacra. A munkácsi járási Koloszok Kft. pedig huszonötezer tonna almát dolgozott fel, ami szintén figyelemre méltó teljesítmény.

A bogyósokból közel kilencvennégyezer tonnát takarítottak be tavaly a megyében, ami csaknem tizenkét százalékkal haladja meg az előző évi mennyiséget. Viszont két és fél ezer tonnával kevesebb szőlő termett, ami tizenöt százalékos visszaesést jelent 2008-hoz képest.

– Valóban kevesebb szőlőt szüreteltünk tavaly, mint tavalyelőtt – ért egyet Nagy István. – Ennek ellenére a beregszászi Kotnar és Aisberg Kft.-k több bort palackoztak, mint egy évvel korábban. A hiányzó mennyiséget a hágón, illetve a határon túlról pótolták. Kárpátalján az utóbbi négy évben 574 hektárnyi szőlőt telepítettek, amelyek termőre fordulta nagyot dobhat a teljesítményen. Nagy szívfájdalmunk viszont, hogy egyre kétségbeejtőbb helyzetbe kerül az ungvári járási szerednyei borgazdaság, mind telepítés, mind termelés szempontjából.

Az ősziekből 33,3 ezer hektárt vetettek be mezőgazdászaink a mögöttünk hagyott esztendőben. Ebből 13,4 ezret, vagyis 40,3 százalékot az agráregyesülések, a többit, azaz 19,9 ezer hektárt, vagyis a teljes vetésterület 59, 7 százalékát a magángazdák. 2008-hoz képest a vetésterület ötezer-háromszáz hektárral csökkent.

Nigriny Szabolcs

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó