2010. február 11., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 21.-22. (884.-885.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
A jelek megteszik feladatukat

Matl Péter tevékenysége mindenekelőtt a hányatott sorsú vereckei Honfoglalás emlékmű kapcsán ismert a kárpátaljai és az anyaországi magyarság előtt, akinek nevéhez az említetten kívül is számos monumentális, történelmi ihletésű szobor fűződik. Azt viszont már sokkal kevesebben tudják, hogy nemcsak nagy méretekben és kőben, hanem kisplasztikában, fában, gránitban és márványban is gondolkodik.

Vallja, hogy az elkészült alkotásnak nem elég csak kinézetre szépnek és modernnek látszania, lennie kell egy belülről jövő sugárzásnak és hasznosságnak is, mert különben sohasem lesz maradandó alkotás az utókor számára.

– Az én credóm egyszerű: szeretek szobrot faragni. Számomra a munka sohasem volt kényszer, mert alkotás közben jönnek a magvas gondolatok. Állandóan a modern dolgokon, az újításokon agyalok, ami miatt egyszer már vasvillával akartak elzavarni az egyik helyszínről, de én elmagyaráztam a háborgóknak, hogy kultikus térbe nem valók sablonos dolgok. Ne csak szép, hanem hasznos is legyen az alkotás. Így jött képbe többek között az élőkút és például a gyermekjátszótér kialakításának a gondolata. A fafaragások segítségével a teljes mesét végigjátszhatja az óvodáskorú gyermek. Ennek a sorozatnak a kicsúcsosodása az oltár, olyan, amilyen a csetfalvai templomé, amellyel áttörtem egy sztereotípiát. Bebizonyítottam, hogy a gótikus, a barokk vagy éppen a klasszicista térbe is behelyezhető egy modern alkotás. Lassan már húsz felé közelít az ilyen jellegű munkáim száma. A legutóbbi a csapi templom márványoltára volt, a legdíszesebb pedig a munkácsi székesegyházé, amelyik gránitból és bronzból készült.

– Folytatása is lesz a sorozatnak?

– Természetesen. Legalábbis reményeim szerint. Évtizedeken át kerestem-kutattam az ősmagyar forma- és ízlésvilágot, annyira mélyrehatóan, hogy eljutottam egészen a gyökerekig. Megtaláltam azokat az eredeti formákat, ahol az akkori hatalmas embercsoportok összetalálkoztak és jelbeszéddel közölték egymással óhajukat, kívánságaikat. Szimbólumokban gondolkodtak. A pont, a vonal, a háromszög, a négyszög, a cikcakk, a spirál, s ezek összetevői és az összes többi motívum. A jelek megtették feladatukat, azaz hatottak. A szimbólumok mindig az adott korról őriznek nyomokat. Mint például a szovjet érában oly elcsépelt népek barátsága fogalom, amely ma reneszánszát éli éppen Mátyás király és II. Rákóczi Ferenc nyomán, illetve vonatkozásában.

– Más-más korban éltek, de ugyanazt sugallják a ma emberének?

– Így van. Mindkettőjük a maga módján a nemzetek és nemzetiségek békés egymás mellett éléséért kardoskodott. Törekvésük az volt, hogy megszüntessék az egymás közvetlen szomszédságában élő nemzetiségek közötti ellentéteket, azokat, amelyek tulajdonképpen már abban a korban is mondvacsináltak voltak, bizonyos érdekszférák mesterségesen idézték elő. Éppen ezért támadt egy olyan gondolatom, hogy a Rákóczi-szobrot a ruszinokkal közösen kellene elkészítenem, így én is tehetnék valamit a békés egymás mellett élés érdekében.

– Mikorra készülnek el ezek a szobrok?

– Pontos dátumot még nem tudok mondani, mert a részletek, tervek még nincsenek készen. De mindkét nagy ikon szobra a fejemben már megszületett, hiszen évek óta hordozom magamban a gondolatot, és biztos vagyok benne, hogy egy szép napon a maguk tökéletes formájában kipattannak és elkészülnek. Csak idő kérdése. Számomra rendkívül fontos, hogy lenyomatot hagyjak térben és időben arról, hogy a magyarság itt, Kárpátalján létezett és létezni fog. Ezt próbálom megvalósítani abban a munkámban is, amin most dolgozom. Hosszas építészeti előtanulmányok után terveztem egy székesegyházat. Sőt, nemcsak terveztem, de a megépítésében, a külső és belső kivitelezésben is részt veszek éppen annak érdekében, hogy hitvallásomat ily módon is formába öntsem.

Nigriny Szabolcs

A SZERZŐ FELVÉTELEI

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó