Öt éve magyar, román, szlovák, ukrán és szerb vízügyi szakemberek részvételével a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság kezdeményezésére jött létre egy szakértői csoport, mely feladatául tűzte ki a Tisza és vízgyűjtője integrált kezelési tervének kidolgozását. Az elért eredményekről Peter Vellit, a Globális Ökológiai Alap projektvezetőjét kérdeztük.

– Milyen jelentősége van a szakmai csoport munkájának a Tisza mentén?

– Létfontosságú a térség víztartalékainak harmonikus és környezetvédelmi szempontból ésszerű felhasználása. Elvégre a Duna tizenöt vízgyűjtő medencéje közül ez a legnagyobb. A Tisza vízhozama azonban ennek ellenére mindössze fele a Száváénak, ugyanakkor annak környékén feleannyian élnek. Tehát egyre aggasztóbb a helyzet, hisz az előrejelzés szerint a Tisza mentén öt év alatt megduplázódik a vízfogyasztás.

A dolog másik vetülete a gyakorivá váló pusztító áradások, rettenetes aszályok és a mérhetetlen vízszennyezés. Sajnos nagyon is valós a félelmünk, hogy 2015-re a térség teljes vízkészlete elveszti az EU-s normatívák szerint megállapított jó minőséget. A klímaváltozás következményeként pedig egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási hatások, melyek negatívan befolyásolhatják a vizek állapotát. A lápok, mocsarak 80 százaléka például máris elveszett.

– Mit sikerült megvalósítaniuk az eltervezett feladatok közül?

– A soknemzetiségű szakcsoport első jelentős eredménye a Tisza medencéjének állapotelemzése volt. A csapat elkészítette a víztartalékok felhasználásának integrált tervét. Ennek fő motívumai a víz mennyiségének és minőségének megőrzése. Ezáltal lehetővé válik a nagy szárazságok és a pusztító árvizek kivédése.

– A Globális Ökológiai Alap és a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság a Tisza medencéjében több közös projekten dolgozik. Van-e ezeknek a régió számára kézzelfogható eredménye?

– Hogyne. Említésre méltó például a 2008-ban indult, a Tisza medencéjében lévő lápok, ártéri vízgyűjtők megmentését célzó hároméves akciónk. Ezzel konkrétan a vizek háztartási hulladékkal való szennyezésének megakadályozására és a lápok ésszerű hasznosítására fókuszálunk.

– Milyen problémákba ütközik a projektek megvalósítása?

– A régiókkal fenntartott kapcsolatrendszer kétirányú, így azonnal tudomást szerzünk a menet közben felmerülő akadályokról, módosító javaslatokról. Ez lehetővé teszi a gyors reagálást és segíti a munkát. EU-s direktívák szerint kidolgoztuk például a lakosság részvételének módozatait. Ez ugyanis nagyon jelentős része a projektnek, és gazdasági, szociális, valamint környezetvédelmi problémák megoldását jelenti. A Tisza felső folyásánál például eleinte nagy felvilágosító munkát kellett folytatni a lakosság körében, mire a többség megértette, közös érdek a folyó megőrzése. Itt a legnagyobb akadályt, az emberek rossz szokásait sikerült legyőzni. Újabb tervünk a Tisza ugocsai szakaszán is elérni azt, ami a felső folyás mentén sikerült. Meggyőzzük a lakosságot, hogy a pillepalackokat nem szabad az ártéren felhalmozni, a Tiszába dobálni, érdemesebb pénzzé tenni. Erre rövidesen lehetőség nyílik. Ugyanis a Coca-Cola céggel és a Természetvédelmi Világalappal (WWF) közösen Tiszaszirma (Drotinci) közelében építünk egy pillepalackokat feldolgozó üzemet.

A KISZó számára készítette:

Natasha Cristl,

a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság sajtó-konzultánsa