2010. február 9., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 20. (883.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Hitvita az ukrán vizsgán?

Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium honlapján a kilencedik osztályt elvégzők számára közzétették az idei vizsgák tételeit. Mint arról már egyik korábbi számunkban beszámoltunk, az érettségiző 11., illetve 12. osztályosok számára, akik nem jelentkeznek tesztírásra, nem szerveznek vizsgákat, csak dolgozatot íratnak velük. A kilencedikesek esetében a vizsgarend megmaradt. Ők idén szeptembertől az új, tizenkét éves oktatási rendszer alapján kezdik a tanévet. A kötelező szóbelik közül a nemzetiségi iskolák tanulói számára ukrán irodalomból külön kérdések készültek. Még mielőtt azt hinnénk, hogy valószínüleg könynyebb feladatot kapnak majd a magyar, román, orosz vagy szlovák iskolások, nézzünk bele a 25 tétel két-két kérdésébe.

A második tétel első kérdése: jellemezze az ukrán népi színjátszás főbb műfajait két-három elolvasott mű alapján. A második kérdés már a galíciai, bukovinai és kárpátaljai ukrán irodalmi művekre vonatkozik. Nos, ismerve a mai fiatalok olvasási szokásait, kíváncsi lennék, hány kárpátaljai magyar iskolás olvasta el eredetiben Tomcsanyij, Csendej vagy Szkunc műveit?

A negyedik és ötödik tétel első kérdései a Bibliát taglalják. Mégpedig úgy: szent könyv-e vagy világirodalmi művészeti alkotások az Ó- és Új Testamentum? Továbbá, az ukrán írókat miért foglalkoztatták a bibliai témák, a szereplők, és milyen művekben találkozni velük? Még talán ez utóbbival nem is lenne olyan nagy baj, hiszen a kérdés a tantárgyhoz tartozik. De miért kell az ukrán irodalom vizsgán vallási vitába bonyolódni? Ez már valóban érthetetlen. Márpedig az 5. tétel első kérdése pont ezt kéri majd a tanulótól.

Tarasz Sevcsenko munkássága, lírája többször is szerepel a kérdések között, sőt emlékezetből is fel kell mondani egy-két versét. Valószínüleg a nemzetiségi iskolások, így a magyarok is megtanulják az ukrán Petőfiként is definiált költő egy-egy híres művét. De nem vagyok benne biztos, hogy hasonló lelkesedéssel magolják be a szintén Sevcsenko írta Kaukázus vagy az Álom c., illetve Kotljarevszkij Aeneis c. eposza egy-egy énekét. Pedig ezt is több kérdés követeli meg. Az ukrán barokk, romantika és szemtimentalizmus irodalmi alakulása, képviselőinek felismerése szintén többször szerepel. Ez azt jelenti, hogy a mai iskolások többet tudnak mondjuk Kvitka-Osznovjanenkóról, mint Byronról vagy Goethéről. A kilencedikesek a világirodalmat a magyar irodalommal csak integrált tantárgyként tanulhatják, s szemben ukrán kortársaikkal, akiknek a világirodalom ráadásul külön vizsgatárgy.

Elvitathatatlan tény, hogy a nemzetiségi iskolások számára készült új tételsor kérdései ukrán irodalomból valamivel könnyebbek, mint az ukrán iskolásoké. Viszont még mindig nem tökéletesek. Műveket elemezni, szereplőket jellemezni csak úgy lehet, ha elolvassák az adott regényt vagy elbeszélést. Ismerve azonban a magyar iskolások nyelvi nehézségeit, még szótár használatával sem biztos, hogy megértik egy-egy adott mű eszmei mondandóját. Márpedig ezen a vizsgán, lévén az szóbeli, kénytelenek lesznek számot adni tudásukról... ukránul.

Fedák Anita

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó