Az ukrán alkotmánybíróság az ország alaptörvényébe ütközőnek ítélte azt a kormányrendeletet, amely szerint az állami és önkormányzati iskolák pedagógusai munkaidőben kizárólag az államnyelvet használhatják.

A testület döntését azzal indokolta, hogy rendeletével a kormány túllépett a hatáskörén, mivel az iskolai nyelvhasználat kérdése csak törvénnyel szabályozható, vagyis a parlament hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor érvényben hagyta és alkotmányosnak minősítette a kormányhatározat azon pontját, amely kimondja, hogy az állami és önkormányzati iskolák oktatásának nyelve az ukrán, de az ilyen tanintézetek oktatási-nevelési tevékenységében az államnyelv mellett használható az adott kisebbségek nyelve is.

A Miniszteri Kabinet múlt év végén hozott újabb, a nemzetiségekre hátrányos határozatával a Kárpáti Igaz Szó is foglalkozott. Dr. Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke lapunkban kifejtette: a Timosenko-kormány és annak oktatási és tudományos minisztériuma folytatja a kisebbségi nyelveknek az oktatás területéről való kiszorítását célzó tevékenységét. Teszi ezt oly módon, hogy áthágja Ukrajna Alkotmányának rendelkezéseit, többek között az alaptörvény 10. cikkelye 4. részének előírását, mely szerint "Ukrajnában a nyelvek használatát az alkotmány garantálja, és törvényben szabályozzák".

Mint megjegyezte, az okmány több szempontból is alkotmánysértő, hiszen a nyelvek használatának szabályozása kizárólagosan törvényi hatáskör. Vagyis a határozat elfogadásával gyakorlatilag hatalombitorlást követett el, túllépve hatáskörét, önkényesen, törvényi felhatalmazás nélkül hozott intézkedést, alkotott kötelező érvényű jogszabályt, ami jogállamban megengedhetetlen magatartás.

– Az akkori nyilatkozatát alátámasztja a taláros testület döntése.

– Elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy az alkotmánybíróságnál Vadim Kolesznicsenko és 51 képviselőtársa kezdeményezte a határozat elleni eljárást. A kormány részéről egyértelmű volt az alkotmánysértés, s bizonyos szakmai elégtételt érzek, hogy a grémium az általam képviselt álláspontra helyezkedett. Mint állampolgár úgy vélem: ha a bíróság nem is mindig áll a helyzet magaslatán, ezúttal valóban konkrétan cselekedett az alkotmány védelmében, és ezáltal mindenképp elősegíti a jogállamiság fejlődését Ukrajnában. És mint a magyarsághoz tartozó személy is megelégedéssel fogadom, hiszen egyik alapvető kisebbségi jogunk nyert megerősítést az ítéletben.

– Életben maradt a Miniszteri Kabinet határozatának másik pontja, és ezzel az a faramuci helyzet, amelyet úgy jellemzett: hogyan lehet az ukrán nyelv mellett használni az oktatás nyelvét a más tannyelvű iskolákban, amikor pont a helyzet fordítottja áll fenn: ezekben az intézményekben az oktatás nyelve mellett oktatják és esetenként alkalmazzák az ukrán nyelvet.

– E tekintetben a helyzet változatlan, ami a kisebbségek szempontjából hátrányos. Ez azt jelenti, hogy a jogrenden belüli visszásság tovább él. A taláros testület ugyan következetes maradt saját korábbi álláspontjához, csak hát az a döntése csorbította a kisebbségi nyelven történő oktatás alkotmányos garanciáját.

T. V.