2010. február 4., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 17.-18. (880.-881.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Önpusztítás helyett változás

Néhány nappal az elnökválasztás második fordulója előtt hasznos számba venni, mit nyerhet vagy veszíthet a kárpátaljai magyarság, amennyiben egyik vagy másik jelölt kerül az elnöki székbe. A közösség számára az anyanyelvű oktatás megmaradása kiemelt fontossággal bír. Érdemes tehát megvizsgálni, hogyan alakult ki a mai helyzet, s annak megváltoztatása terén milyen lehetőségek állnak rendelkezésre.

Kétségtelen tény, hogy a bolognai oktatási modellre való áttérés előkészületei még Leonyid Kucsma elnöksége alatt, Vaszil Kremeny oktatási miniszter idején történtek, s a 2000-es évek elején megszülettek az első kormányintézkedések is. Az áttérés alapvetően változtatott a felsőoktatásba való bejutás rendszerén, s ennek egyik elemét képezi a sokat kritizált emelt szintű érettségi. Ennek hatékonysága és Ukrajna számára való elfogadhatósága a szakmai berkekben ma is vita tárgyát képezi, mutat rá dr. Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke. A kérdés korábban nemzetiségi-nyelvi vitát nem képezett. Nem megalapozatlan ugyanis az a vélemény sem, hogy az emelt szintű érettségi bevezetése pozitív üzenettel bír a nemzetiségi iskolák végzősei számára. A független vizsgaközpontban szerzett eredményével gyakorlatilag Ukrajna valamennyi felsőoktatási intézményének kapui kitárulnak a diákok előtt. Ez azonban csak abban az esetben igaz, ha a tanulók azon a nyelven adnak számot tudásukról, amelyiken a tananyagot elsajátították.

Nemzetiségi szempontból az első aggályok akkor merültek fel – amire hivatkoznak is egyesek –, amikor 2005–2006 folyamán olyan irányú rendelkezések születtek, amelyek szerint a tesztkérdések ukrán nyelven készültek. A vita azon bontakozott ki, hogy a kérdések lefordíthatók-e más nyelvekre vagy sem. Az igen ellen az egyik – utólag teljesen megalapozatlannak minősült – ellenérv az volt, hogy azért nem szabad ezeket lefordítani, mert nem lehet biztosítani azok titkosságát.

Az emelt szintű érettségi ezt követően a kisebbségek, így a magyarság számára a 2007-es előrehozott parlamenti választás egyik fő alapeleme lett. 2008 volt ugyanis az első olyan év, amikor kötelezően a tesztrendszerben történt a felvételizés. A két meghatározó magyarságszervezet közül az egyik vezetője jelöltette magát a Nasa Ukrajina "választási projekt" 99. helyén, azt mondva a választóknak, hogy amennyiben bejut, majd megfelelően intézkedik a kérdésben, ha pedig nem, akkor a lista más, kárpátaljai származású képviselői a kérdést a magyarság számára megnyugtató módon rendezik. A másik szervezet ugyanakkor írásbeli megállapodást kötött az Ukrán Szocialista Párttal, amely az akkor regnáló kormányban az oktatási tárca birtokosa volt, emlékeztet dr. Tóth Mihály. A megállapodásban a szocialista párt egyértelműen elkötelezte magát a kisebbségek ez irányú törekvései mellett. Mi több, három héttel a választások előtt az oktatási miniszter első helyette- se levélben értesítette az UMDSZ elnökségét, hogy a tárca biztosítja a 2008-as felvételi során az anyanyelven való vizsgázás lehetőségét. Ezért tekinthető légből kapottnak az a sokszor elhangzó állítás, mely szerint a kötelezően ukrán nyelven történő tudásfelmérés a Viktor Janukovics vezette kormány idejében, a szocialista miniszter által lett elrendelve.

Hogy milyen mérleg vonható meg a két magyarságszervezet erőfeszítéseiből? A Nasa Ukrajina megkapta a magyar szavazatok mintegy felét, a magyar jelölt azonban nem jutott be a parlamentbe. Azok a kárpátaljai jelölttársai, akik igen, a jelenlegi ismeretek szerint elzárkóztak a problémától, a kormányban a Nasa Ukrajina által delegált miniszter, Ivan Vakarcsuk pedig olyan intézkedéseket hozott, amelyek gyakorlatilag a kárpátaljai magyar oktatás létét is megkérdőjelezte. A magyarok másik fele támogatta a szocialistákat, de ez nem volt elég, hogy a párt bejusson a parlamentbe. Az együttműködési megállapodás így aktualitását vesztette.

Hogy mit hozhat a jövő? A bolognai rendszer továbbra is vitás kérdés a szakmán belül is. Dr. Tóth Mihály szerint nagy valószínűséggel előre jelezhető, hogy a teszt típusú tudásfelmérés megmarad, viszont minden bizonnyal megszűnik a kizárólagossága. Azaz csak az egyik formája lesz a továbbtanulás lehetősége megszerzésének. Viktor Ja-nukovics elnökjelölt és a három mérvadó ukrajnai kisebbségi szervezet által kötött szerződés több pontja kihangsúlyozza a kérdés kisebbségek számára megnyugtató rendezésének szükségességét. Ennél magasabb szintű garanciák a politikában gyakorlatilag nem léteznek, ami csak növeli a valószínűségét annak, hogy a jelölt győzelme esetén e vállalások meg is valósulnak.

Az első forduló eredménye egyértelműen mutatja, a Viktor Janukoviccsal szerződött szervezetek és az általuk képviselt nemzeti közösségek megadták a szerződésben vállalt támogatást. Kárpátalja tekintetében egyértelműen kimutathatók a magyarlakta településeken mért eredményekben, hiszen Janukovics támogatása számos településen meghaladta az 50, néhány esetben pedig a 70 százalékot is. Ugyanez mondható el a kárpátaljai románok által lakott településekről is. És példázza az összefogást a magyarok és románok által vegyesen lakott Akna-szlatina, ahol támogatottsága megközelítette a 60 százalékot. Az, hogy Kárpátalja nyugaton az egyetlen kék megye, s háromszázalékos volt az előny Viktor Janukovics javára, egyértelműen a magyar és a román választópolgárok összesen 40 ezret meghaladó szavazatának köszönhető, amit az országos elemzők is elismernek.

Világosan kiderült, országos szinten a magyar és a román szavazatok több mint 0,6 százalékot tesznek ki, aminek egy szoros választási versenyben már értéke és súlya van, amit a politikai szereplők kénytelenek figyelembe venni. A nemzetiségi szervezetek közös akaratnyilvánításának egy elnökválasztás során akár döntő jelentősége is lehet. Az összefogás ugyanakkor nem csak a jelenben, hanem a jövőben is új, korábban nem létező lehetőségeket jelenthet és teremthet a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarság számára az érdekérvényesítés területén.

Tóth Viktor

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó