2010. február 4., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 17.-18. (880.-881.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Olvasói levél
Mitől kell félnünk február 7-e után?

Január 1-jén életbe lépett az illegális bevándorlók visszatoloncolásáról szóló, az Európai Unióval kötött szerződés.

Ez azt jelenti, hogy az Ukrajnán keresztül az Unióba jutott illegális bevándorlókat visszatoloncolják, és azok elhelyezéséről, eltartásáról az ukrán államnak kell gondoskodnia. E célból Julija Timosenko elképzelése szerint Kárpátalján az egyik kiürült katonai bázison (persze a magyarlakta falvak tőszomszédságában!) befogadó központot építenek több ezer visszatoloncolt részére.

Mit várhatunk ezektől az idegen országokból érkezett személyektől? Milyen egzotikus betegséget fognak behurcolni, hány bűnöző, gyilkos vagy terrorista lesz közöttük?

Kell ez nekünk?

A narancsos vezérek elképzelése szerint Ukrajnában csak egy hivatalos nyelv és egy egységes egyház lehet. Az elmúlt öt év alatt saját bőrünkön tapasztalhattuk: a magyarság valóban veszélybe került. Erre már azok is rájöttek, akik annak idején oly buzgón támogatták Juscsenkót és Timosenkót.

Most minden jel arra mutat, nyelvünkkel együtt egyházainkat is a beolvasztás veszélye fenyegeti.

Kell ez nekünk?

Február 7-én erről kell dönteni.

Mielőtt leadjuk szavazatunkat, még egyszer gondoljuk át, mit üzen nekünk Reményi Sándor költő:

Ti megbecsültök minden rendet,

Melyen a béke alapul.

De ne halljátok soha többé

Isten igéjét magyarul?!

S gyermeketek az iskolában

Ne hallja szülője szavát?!

Ne hagyjátok a templomot,

A templomot s az iskolát!

Szanyi Béla,

az Ungvári járás díszpolgára

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó