2010. február 2., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 16. (879.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Adósságban úszik az ország
Pénztelenség és hiteltelenség jellemzi Julija Timosenko kormányát

Viktor Janukovics, az elnökválasztás első fordulóját 10 százalékpontos fölénnyel megnyert politikus ragaszkodik a minimálbér és a nyugdíjak megemeléséről szóló törvényhez, amelyet múlt év végén a Régiók Pártja frakciója vitt végig a parlamentben. Csakhogy annak végrehajtását, különféle kiskapukat alkalmazva, azóta is hátráltatja a Julija Timosenko vezette kormány, így az érintettek kénytelenek kevesebb pénzzel beérni.

Az államfőválasztás mindent eldöntő, második fordulójáig már csak alig néhány nap van hátra. Azt biztosan tudni lehet, hogy igen szoros lesz a befutó, s az is körvonalazódik, hogy február 7-e után alaposan átalakulhat a belpolitikai színtér. Az elemzők – és a bukmékerek! – többsége úgy véli, Janukovics lehet a végső nyertes. Győzelmére egyes fogadóirodák 1,33-szoros összeget fizetnek, míg vetélytársa kevésbé valószínű sikere három és félszeres nyereséget eredményezne. Az esélyesebb jelölt mindenesetre máris felvetette az előrehozott választások lehetőségét, jelezve: nem tudja elképzelni az együttműködést Julija Timosenko kormányfővel. Első lépésben azonban elképzelhető, hogy rövid távon Janukovics megpróbál egy új koalíciót teremteni a jelenlegi parlamentben, amire az eddigi reakciók alapján van is esélye. Ám hosszabb távon stabil, megbízható kormányzásra van szükség, aminek háttere csak egy új választások után jöhet létre. Gazdasági szakértők szerint igen nehéz lesz talpra állítani a megroppant ukrán gazdaságot, mert az elmúlt időszakban valós és átgondolt gazdaságpolitika helyett csak kétségbeesett tűzoltás folyt, amit ráadásul a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött segélyprogramból származó dollármilliárdokból finanszírozott a Timosenko-kabinet. Csakhogy azt a pénzt vissza is kell fizetnie az országnak.

Kölcsönből kölcsönt

Nem kérdés, Ukrajnának felettébb nagy szüksége lenne a további IMF forrásokra, ám annak felhasználása hozzáértést igényel. Az államcsődöt egyelőre sikerült ugyan elkerülni, de az állami tulajdonú Naftogaz energiacég már kénytelen volt átütemezni külföldi adósságait, és jelenleg is minden követ meg kell mozgatnia azért, hogy ki tudja fizetni a következő, éppen az elnökválasztás napján esedékes orosz gázszámlát. Az Ukrzaliznicja állami vasúttársaság képviselői pedig éppen Londonban tárgyaltak múlt héten egy 550 millió dolláros adósság átütemezéséről.

Ukrajna fizetőképességének megítélését az is lehetetlenné teszi, hogy a hivatalban lévő kormány még arra sem volt képes, hogy költségvetése legyen az országnak. Ugyan már 2010 második hónapja is elkezdődött, ám a pénzügyi viszonyok átláthatatlanok, óriási a rizikófaktor. A legfrissebb hivatalos, tehát feltehetőleg kozmetikázott adatok szerint a büdzsé hiánya a múlt év tizenegy hónapjában 16 milliárd hrivnyát tett ki. Ám Viktor Juscsenko leköszönő államfő hivatala szerint a valós adat több tucat milliárdra rúghat. Az IMF a múlt évre 6 százalékos GDP-arányos deficitet célzott meg, de elemzők az év egészére 10 százalék körüli értéket valószínűsítenek. Az elnökválasztás első fordulójában kiesett Juscsenko azzal is vádolja a kormányt, hogy januárban 15,5 milliárd hrivnyát költött el, miközben a bevételei csak 10–11 milliárdot tettek ki. A külföldi források elapadásával Kijev októberben arra kényszerült, hogy közel 30 százalékos kamatra bocsásson ki rövid lejáratú, belföldi kötvényeket. A pénzügyminisztérium adatai szerint februárban 1,84 milliárd, márciusban 786 millió, áprilisban pedig már 3,7 milliárd hrivnya törlesztése lesz esedékes. A kormány arra készül, hogy ismét szerencsét próbál a nemzetközi piacokon, tovább mélyítve az ország adósságcsapdáját. A régiókban szintén tarthatatlan a helyzet, egyre több megyei közigazgatás – köztük a kárpátaljai is – kifizetési gondokkal küszködik a szociális ellátás és a közszféra terén.

Reformok helyett populizmus

Elemzők éppen ezért nem is az elnökválasztás kimenetele, hanem az IMF-program jövője miatt aggódnak. Timosen-ko győzelme nagyon bonyolult helyzetet teremtene, hiszen vele gyakorlatilag megszakadt a Valutaalap együttműködése, miután nagyon keveset tudott csak betartani a nemzetközi pénzügyi segélyezési szervezetnek adott ígéreteiből. Ráadásul az ő győzelme a politikai bizonytalanság további elhúzódásával járhat, hiszen mára világossá vált, támogatóinak száma a parlamentben a minimálisan szükséges 226 képviselő alá csökkent, amire legutóbb belügyminiszterének, Jurij Lucenkónak a gyakorlatilag többségbe került ellenzék által sürgetett leváltása szolgáltatott példát. Nehezíti helyzetét, nemzetközi megítélését, hogy alapvető gazdasági reformokat nem hirdetett meg, helyette inkább folytatná populista tevékenységét, ami már rövid távon sem sok jóval kecsegtet gazdaságpolitikai, s ennél fogva bizony társadalmi, szociális szempontból sem.

Vele szemben sokkal jobbnak ítélik meg Viktor Janukovics rövid távú elképzeléseit. Az áfát 20 százalékról 2011-re 17 százalékra, a társasági adót pedig 25-ről 19 százalékra mérsékelné. A bankokat arra kényszerítené, hogy legfeljebb 7 százalékos kamattal adhassanak jelzáloghiteleket. Ezektől a változásoktól azt remélik, sikerülhet minél gyorsabban működésbe, lendületbe hozni az elmúlt két év elhibázott kormányzása miatt lelassult, mára már fuldokló gazdaságot.

KISZó-összeállítás

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó