2010. február 2., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 16. (879.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Múltbanéző
Az utolsó fejedelem

1713. február elsején hagyta itt e földi világot Apafi Mihály, Erdély utolsó fejedelme. 1681-ben fejedelemmé választották, amit a török is megerősített, de mivel az országgyűlésnek nem tette le az esküt, s a testület nem iktatta be tisztébe, ezért szuverenitása mindenkor részleges és támadható maradt. Apja halála után, 1690-től a Teleki Mihály vezette kormányzótanács gyámsága alatt névleg uralkodott. Helyzete nagykorúvá válásával sem változott. A török Porta 1690-ben végül is nem őt, hanem Thököly Imrét nevezte ki fejedelemmé. Thökölynek Erdélyből való kiszorulása után I. Lipót nem erősítette meg Apafi fejedelemségét, Erdély kormányzatát császári főkormányszék vette át. 1696-ban I. Lipót Bécsbe vitette, ahol hercegi rangot kapott, és haláláig kegydíjban részesült.

Sorsok megírója

1941. február 1-jén született a délvidéki Szenttamáson Gion Nándor író. 1963–1983 között tanított, ezután az Újvidéki Színház igazgatója, 1985-től az újvidéki rádió újságírója, (fő)szerkesztője volt.

1960-tól jelentek meg írásai a Symposionban. Elsőként korosztály-problémát formált regénnyé Kétéltűek a barlangban címmel. Igazi írói erényévé a mesemondás a Testvérem, Joáb című regényében vált. Népszerűek ifjúsági írásai, amelyekben izgalmas történeteket adott elő meleg lírával és kedves humorral átszőve. Tizennégy regénye közül a legsikeresebbek a szerbiai területen élő népek XX. századi sorsáról szólnak. Írásaiból megismerhető az igazság keresésébe csaknem belerokkanó délvidéki emberek élete. Műveit több nyelvre fordították, néhány regényéből film, tévéjáték készült. 1979 és 1982 között a Vajdasági Magyar Íróegyesület elnöke volt.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó