2010. február 2., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 16. (879.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Kalendárium
Dorottya napja

Csokonai a vénlánycsúfoló farsangvég egykor kedves szent szüzétől, Dorottyától (február 6.) kölcsönözte vígeposza címadó hősnőjének nevét. A négy "fő szűz" (virgines capitales) egyike volt, akit társnőivel, Antiókhiai Margittal, Alexandriai Katalinnal és (Nikodémiai) Borbálával együtt a II. vatikáni zsinat mint költött személyt törölt a szentek sorából és a római naptárból.

Legendája nem túl eredeti: naptári szomszédaitól kölcsönzött elemekből rakosgatták össze. Eszerint a keresztény római polgár Dorus (görög "ajándék") és Thea ("istennő") három leánya közül a legkisebbként Kappadókiában látta meg a napvilágot. A helyi uralkodó beleszeretett, s mikor a leány – mint Szent Ágnes vagy Ágota – ellenállt, mondván, hogy ő Krisztus jegyese, forró ónnal teli kádba vettette, de ő sértetlen maradt. Kilenc napot börtönben senyvedt. Ott angyalok táplálták, amitől szebb lett, mint valaha. Miután továbbra sem engedett hitéből, sőt, azt állította, hogy Krisztus kertjében szokott rózsát és almát szedni, kínzói vasgerebennel szaggatták húsát, mint Szent Balázsét, mellét fáklyákkal égették, mint Ágotáét. Mielőtt lefejezték, bírája gúnyosan azt kérte tőle, hogy égi jegyesétől küldessen neki azokból a rózsákból, almákból. A kivégzés után egy égi gyermekküldönc meg is jelent a bírónál egy virágokkal és gyümölcsökkel teli kosárral. Az megtért a csoda láttán, dicsérve Dorottya Istenét, hogy februárban rózsát és almát küldhet neki.

Dorottya, a "Tavaszi Rózsa" – így hívták segítségül a hozzá imádkozók, s e csoda révén lett a kertészek és virágárusok védőszentje. Attribútuma a virágos, gyümölcsös kosár volt, s neve napján virágot és almát szenteltek a templomokban (Balázs-napi szokás kölcsönzése ez is).

Neve napja, február 6-a ismét csak a vigasságoké és az időjárásjóslásé. A népi regulák szerint: "Ha Dorottya még szorítja, Julianna tágítja" – vagyis a megfigyelések szerint a hideg még hidegebb lehet, de ugyanez történhet a meleggel is.

Több hiedelem és szokás is élt e nappal kapcsolatban. A Felvidéken például ekkor nem varrhattak az asszonyok. Ha esett az eső, annak nagyon örültek a juhászok, mivel ez számukra azt jelezte, hogy sok juhtejre számíthatnak.

T. V.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó