2010. január 30., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 15. (878.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Igaz Szósnak lenni

Kilencven év. Leírni is sok. Pedig ennyi idő telt el azóta, hogy távoli elődeink lerakták lapunk alapját, bizonyára nem gondolva bele abba, hogy a közelgő időkben milyen kalandos, olykor keserves sors vár az újságra, hogy a háború után az a párt fogja két évtizedre elnémítani, az ukrán lap szolgai fordításává süllyeszteni, amely létrehozta. Nem, nem sejtették, hogy a magyarul született gondolatnak tilos nyomdafestéket látni a sztalinizmus zord éveiben, és még azután is sokáig. Közben szellemi napszámos munkára fogott gárdánkat számos megaláztatás érte, a "gazdaújság" munkatársaitól állandó lenézésben volt része, és akkor alakult ki bennünk az az odaadó, fiúi ragaszkodás a szerencsétlen alig-újságunkhoz, amely aztán átáramlott a következő nemzedékekre is. Igaz Szósnak lenni, ez életünk elidegeníthetetlen részéve vált. Forró vágy munkált bennünk, hogy majd egyszer igazi lapot csinálhassunk, a rendelkezésre álló igen szerény eszközökkel harcoltunk érte.

Magam is tagja voltam ennek a reménykedő közösségnek, hiszen én még az egyik alapító, Fejér Herman keze alatt kezdtem dolgozni, de később más, önálló munkakörben működtem (már fennállt a könyvkiadó és tankönyvkiadó magyar szerkesztősége), igyekeztem fölkészülni arra, hogy majdan az újjászülető lapnál fontos szerepet játszhassak, iparkodtam írói szereplésem révén presztízst vívni ki a vezetőség szemében. És kimondhatatlan öröm töltött el, amikor többünk kitartó küzdelmével megszületett a magyarul írt Kárpáti Igaz Szó és az élére kerültem, annál is inkább, mert annak idején már Fejér Herman is lehetséges távoli utódjának tekintett. Ha felróják, hogy huszonkét éven át kemény kézzel kormányoztam a szerkesztőséget, ezt nem vitatom. A semmiből kellett már akkor jól működő újságot teremteni, s ehhez a főszerkesztő, az apparátus megfeszített munkájára volt szükség. Most, késő öregkorban szívesen veszek részt a szerkesztőség munkájában mint tárcaíró és mint a szerkesztőbizottság tiszteletbeli elnöke, hiszen: Igaz Szós vagyok.

A minap üdvözlettel fordultam jubiláló kollégáimhoz, most pedig az olvasó felé intézem ünnepi szavaimat, azokhoz is, akik szkeptikusan nézik hatvanas-nyolcvanas évekbeli munkánkat. Az utóbbiak számára szeretném kijelenteni: büszkén vállaljuk akkori tevékenységünket is, mert a pártállami körülmények közt csak ilyen keretekben volt lehetséges a magyar szót eljuttatni a közvéleményhez, szolgálni a magyar kultúrát, ha kissé megszűrve is; írókat indítani el az úton, publikációs lehetőségeket biztosítani számukra. Persze, mi is szerettünk volna szabad légkörben csinálni újságot. De függtünk attól, akitől a lapengedélyt kaptuk, aki anyagi létünket biztosította. Az elvárások megtagadása nehezen kiharcolt újságunk végét jelentette volna. És örömmel közölhetem, hogy a Kárpáti Igaz Szó tekintélyt vívott ki magának országos szinten is. Az Unió több lapjánál vezették be a mi újságtervezési módszerünket, a ciklusos lapmodellt. (Erről az ország 283 főszerkesztője előtt tartottam előadást Moszkvában, a Társadalomtudományi Akadémián.) Most pedig, a sikerekkel, kompromisszumokkal és kudarcokkal teli múlton merengve, mindig jó érzéssel veszem kezembe az újarcú újság minden példányát.

Végezetül, ismét az olvasókhoz fordulva, megköszönöm nekik hűségüket az öreg Kárpáti Igaz Szóhoz, a lap szerkesztéséhez nyújtott mindenkori segítségüket, támogatásukat. Jubiláló kollégáimat pedig arra biztatom, hogy igyekezzenek napról napra mind tartalmasabb, érdekesebb, színesebb újságot adni a kárpátaljai (és más régiókban élő) magyarok kezébe.

Mint az tősgyökeres Igaz Szósokhoz illik

Balla László

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó