2010. január 28., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 13.-14. (876.-877.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Múltbanéző
A kritikus

Gyulai Pál 1826. január 25-én Kolozsvárott látta meg a napvilágot. 1854-ben jelent meg első irodalomtörténeti jelentőségű tanulmánya, a Petőfi Sándor és lírai költészetünk.

1857-ben adta ki legjelentősebb szépirodalmi munkáját, az Egy régi udvarház utolsó gazdája című regényét, amely a magyar kritikai realizmus egyik első alkotása. A legmaradandóbbat mint irodalomtörténész és kritikus alkotta. Sajtó alá rendezte Petőfi, Vörösmarty, Madách és mások műveit. Korának vezető irodalompolitikusa, a Magyar Írók Segélyegyletének titkára, az MTA osztálytitkára, a Budapesti Szemle és az Olcsó Könyvtár szerkesztője, majd a Kisfaludy Társaság igazgatósági tagja, egyetemi tanár és főrendiház-tag volt.

Gyermek a csúcson

1756. január 27-én született Wolfgang Amadeus Mozart, az európai zene egyik legragyogóbb csillaga. Együtt csodálhatjuk benne a kivételes, született tehetség nagyságát és egy gazdag, teljes értékű zenei korszak eredményeit.

Meglepő gyorsasággal tanult, sőt alig ötévesen zenét is írt. Fél Európa a gyermek Mozartot ünnepelte, aki ezáltal megfordult legmagasabb társadalmi körökben is, és elsajátította a szertartásos, mértéktartó udvariasságot, megismerte az európai élet felhőtlen eleganciáját, amely művészetére is hatással volt.

Mozart korában a zene a hivatalos és magánünnepek tartozéka. A fejedelmi udvarok szinte egymással versenyezve rendeltek új műveket a jeles alkalmakra, s ő élete végéig ontotta a kedves, behízelgő szórakoztató zenét. A divertimentók, szerenádok és szimfóniák mellett versenyműveket is írt.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó