2010. január 23., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 11. (874.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Múltbanéző
A nemzet imája

1823. január 22-én, a megyei nemesi ellenállási mozgalom időszakában a Szatmár megyében fekvő csekei birtokán Kölcsey Ferenc megírta a magyar hazafias költészet egyik legszebb és legfelemelőbb alkotását, a Himnuszt, mely 1844-től Erkel Ferenc megzenésítésében a magyar nép nemzeti himnusza lett. A költemény nyomtatásban először 1829-ben, az Aurorában jelent meg.

A botrányhős

1788. január 22-én, Londonban látta meg a napvilágot George Gordon Noël Byron, az európai romantikus költészet egyik legkiemelkedőbb személyisége. Első verseskötete 1806-ban jelent meg. 1810 májusában egy társaságában levő katonatiszttel átúszta a Helleszpontoszt, e tettével hagyományt teremtett: tisztelői azóta rendszeresen tartanak versenyeket a Dardanellák átúszására. Hazatérve kiadta a Childe Harold zarándokútja című verses regényének első két énekét, amely világsiker lett.

Botrányait megbocsátották, s 1812-től ő volt a legnépszerűbb kortárs költő Angliában, háttérbe szorítva Walter Scottot is. Házasságtörési botránya miatt 1816-ban örökre elhagyta Angliát, először Svájcba, majd Velencébe ment. Megismerkedett Shelleyvel, aki igen nagy hatással volt gondolkodására. Halála előtt három hónappal megírta saját sírversét is. 1824. április 19-én hunyt el. Holttestét Angliába szállították, s Nottinghamben temették el.

Legjelentősebb műve a romantikát egyszerre teljes fényében mutató és nevetségessé tevő verses regény, a be nem fejezett Don Juan. Magyarországon Széchenyi fedezte fel költészetének nagyságát, a magyar írók közül főleg Petőfire, Jókaira, Madáchra, Adyra, Szabó Dezsőre és Juhász Ferencre hatott. Verseit – többek között – Liszt Ferenc és Verdi zenésítette meg.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó