2010. január 23., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 11. (874.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Átszervezés előtt a medicina

Senki számára sem kétséges, hogy egészségügyi rendszerünk nem elég hatékony, s számos kívánnivalót hagy maga után. A páciensek elsősorban az orvosokat hibáztatják a hiányosságokért, holott ők is csupán szenvedő részesei egy elavult gépezetnek, mely régóta reformra vár – mondta Vaszil Szkrip, a megyei egészségügyi főosztály vezetője azon a szemináriumon, melyen régiónk medicinájáért felelős szakemberei találkoztak. Az összejövetelt az ukrajnai stratégiai kutatóintézet igazgatója, Hennagyij Szlabkij professzor, valamint Okszana Abovszka, "Az ukrán egészségügy korszerű reformja" elnevezésű project vezetője hívta életre. A fővárosi szakemberek által direkt az ukrajnai viszonyokra kidolgozott reformtervjavaslatot eddig Harkiv, Zsitomir és Poltava megyében tesztelték.

– A páciensek a legmagasabb szintű ellátásban szeretnének részesülni. Az európai példák azt bizonyítják, hogy csakis gazdaságilag jól megalapozott stratégiával, az adott ország sajátosságait figyelembe véve lehet minőségileg javítani az ellátás színvonalán. Jelenleg sajnos számos, még a szovjet érából ránk maradt hiányosság bénítja a hálózat munkáját. Ilyen többek között, hogy az elmúlt hatvan évben nem történt semmilyen szerkezeti átalakítás a medicinában, hogy a különféle kórházak között nincs megkülönböztetés, egyesek olyan feladatokat is ellátnak, melyek nem az ő hatáskörükbe tartoznának, hogy a minisztériumi és kormánykórházak, bár csupán valamennyi intézmény 0,5 százalékát képezik, az egészségügyi összkiadások 7 százalékát elnyelik. A felülről irányított központosított finanszírozási rendszer nem teszi lehetővé a költségek hatékony felhasználását, továbbá megduplázza a kiadásokat, s a kórházi ágyak kialakításakor nem veszik figyelembe a reális szükségletet, s az adott régió demográfiai mutatóit, ami ahhoz vezet, hogy míg egyes szakosztályok túlzsúfoltak, másokon pangás van. Mindezek azt eredményezik, hogy az ukrajnai páciensek az európai uniós gyakorlattal ellentétben jóval hosszabb időt töltenek a kórházakban, így kezelésük is költségesebb. Minden harmadik munkaképes korban lévő férfi szív- és érrendszeri betegségben hal meg, a várható élettartam 68,1 év, amely az egyik legalacsonyabb Európában – mondta el Okszana Abovszka.

A reformok megvalósítását elsősorban a hatályos törvények gátolják. Azon belül is az Alkotmány 49. cikkelye, mely szerint tilos az állami és kommunális egészségügyi intézmények számának csökkentése, s a fizetett szolgáltatások sem engedélyezettek. Tehát a változásokat az Alkotmány módosításával kell kezdeni.

– Túl sok, kis hatékonysággal viszont nagy költséggel működő kórházunk van. Az ideális az lenne, ha egy-egy gyógyintézet legalább 100 ezer lakost szolgálna ki, évente 4 ezer műtéti beavatkozást végezne, 400 szülést fogadna, a hét minden napján huszonnégy órás szolgálatot teljesítene, s az ágyak számát az adott epidemiológiai helyzettől függően alakítaná ki – ismertette az ideális kórházmodellt Hennagyij Szlabkij.

Magyar Tímea

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó