2010. január 19., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 8. (892.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Termesszünk és fogyasszunk több zellert

A zeller hús- és zöldségleveseink jellegzetes ízesítője, salátáink kesernyés ízű kiegészítője – ismerjük meg jobban.

Kezdjük azzal, hogy többféle zeller létezik: gumós, halványító és metélő.

Az ősi orvoslás a zeller magjait emésztési gondokra, meghűlésre, a vízháztartás szabályozására, ízületi bántalmakra, máj- és lépbetegségek kezelésére javallotta. Magas vitamin- (A, B1, B2, B6, C, E), ásványi anyag- (magnézium, foszfor, vas, kálium, molibdén és magnézium) tartalma különösen értékessé teszi, s gazdag a rák megelőzésében fontosnak tartott antioxidáns kumarin-vegyületekben is. Szabályozza a vérnyomást. Az érfalak ellazításával, illetve az epe működésének serkentésével csökkenti a vér koleszterinszintjét.

Zellerből krémlevest, pürét készíthetünk, ízesíthetünk vele leveseket, kásákat. A szár és a levél nyersen, vagy rövid párolás után kiválóan alkalmas salátába, húsokhoz, zöldséges és húsos egytálételekhez, mártásokhoz. Répával, almával, káposztával kombinálva kiváló ivólevet készíthetünk belőle. Két teáskanálnyi összetört zellermagból remek vízhajtó teát főzhetünk.

A zeller a tápanyaggal viszonylag gazdagon ellátott, nedvességet megtartó, de nem túlságosan kötött talajon fejlődik a legjobban. Napos és félárnyékos helyre egyaránt ültethetjük.

A termesztést megelőző évben komposzttal, illetve szerves trágyával pótoljuk a talaj tápanyagtartalmát. Magas káliumtartalma miatt a sertéstrágya különösen kedvező hatású.

Az adott évben már ne juttassunk ki szerves anyagot, mert az laza szerkezetűvé, betegségekre fogékonyabbá teszi a gumót.

Hidegtűrése gyenge, ezért vetésével várjuk meg, míg a talaj kellőképpen felmelegedett. Lassú fejlődése és érzékenysége miatt kezdő kertészeknek a piacon vásárolt, egyesével tűzdelt palánták május közepén történő kiültetése javasolt. A gumóképződés érdekében a palántákat sekélyen ültessük.

Erős illatánál fogva a zeller megzavarja a ká-posztalepke tájékozódását, ezért káposzta, karfiol, karalábé mellé is ültethető, mint védőnövény. Kedveli a bab, az uborka és a paradicsom szomszédságát. Viszont ne ültessük saláta, burgonya és kukorica mellé. Legalább négy évig nem kerülhet ugyanarra a területre.

A szárzellert inkább sűrűbben öntözzük. A gumójáért termesztett zellert akár a kezdeti fejlődés után öntözés nélkül is termeszthetjük.

A fejlődő növények közelében óvatosan gyomláljunk. A nyár végén a gumókról előtörő mellékhajtásokat távolítsuk el.

A tenyészidőszak előrehaladtával a gumók kiemelkednek a földből. Ha ekkor óvatosan földet kaparunk rá, világosabbak maradnak. Betakarítása az első fagyok előtt történik.

Ha kellően levegősen ültettük a zellert, máris nagy lépést tettünk kártevői és kórokozói ellen. A zellerlégy ellen próbálkozzunk kései ültetéssel, és "rejtsük el" a zellert magasabb növények közé.

A levél szeptóriás gombabetegsége meleg és párás időben lép fel. A fertőzött részek azonnali eltávolításával lassíthatjuk a terjedést.

Íme egy recept:

Borsós zeller köretnek

Hozzávalók: fél kilogramm zellergumó, két evőkanál vaj, egy kis fej hagyma, harminc dekagramm zöldborsó, só.

Elkészítése: sós vízben főzzük puhára a felkockázott zellergumókat. Nagy lábosban olvasszuk fel a vajat. Dinszteljük meg a hagymát, majd tegyük bele a borsót és a lecsepegtetett zellert. Gyakori kevergetés közben átforrósodásig pároljuk. Ízlés szerint fűszerezzük sóval, borssal. A főzővízből levest főzhetünk.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó