2010. január 19., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 8. (892.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Kalendárium
A farsang

A farsang hossza évről évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. Vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart.

A tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával. A párkeresés, udvarlás időszaka. A történelmi Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. Mátyás korában divatban voltak bizonyos itáliai mintákat követő álarcos mulatságok, sőt II. Lajos udvarában harci játékokat is rendeztek. Az egyház kezdetben rossz szemmel nézte a fékevesztett mulatozást, az ördög művének tartotta és üldözte is.

Dacára az egyházi tiltakozásnak, a farsang időszakának megünneplését nem tudták visszaszorítani. Ősi, pogány gyökerei, melyek szoros kapcsolatban állnak a termékenység, bőség varázslással, a tél elmúlta felett érzett örömmel, a tavasz beköszöntét siettetni szándékozó rítusokkal erősen éltek a nép hagyományaiban.

A legismertebb alakoskodó szokás magyar nyelvterületen a mohácsi busójárás. A faálarcos felvonulásról már a XIX. századból vannak feljegyzések, bár ezek általában a vigadalom botrányos részleteit emelik ki. Mivel az álarcok a szereplőknek inkognitót biztosítottak, viszonylag gyakran került sor verekedésre, nők molesztálására, ami ellen a felháborodott közvélemény a hatóságok segítségét követelte. A XX. század folyamán aztán ezt az izgalmas ünnepet sikerült mederbe terelni, és ekkor terjedt el a busójárás elnevezés is.

A nagyobb falvakban legtöbbször a farsang utolsó napjaiban álarcos, jelmezes felvonulásokat tartottak. A menetben ott haladtak a tipikus figurák – cigány, koldus, betyár, vándorkereskedő, borbély... –, időnként megálltak és rögtönzött tréfás jeleneteket adtak elő. Gyakran szerepelt a menetben egy álmenyasszony, illetve -vőlegény is, és különösen ha abban az időben nem tartottak valódi lakodalmat a faluban, tréfás esküvőt rendeztek nekik. Hogy a móka még nagyobb legyen, gyakorta a férfi-női szerepeket felcserélték, vagy a női szerepeket is férfiak alakították. A felvonulókat általában muzsikusok kísérték.

Adománygyűjtő szokás a farsangi köszöntő. Általában a gyermekek, ritkábban a fiatal férfiak vagy házas emberek jártak házról házra. Néhol a tanító vagy a falusi pap jövedelmét egészítette ki az adomány. A köszöntők jókívánságokat mondtak a háziaknak, cserébe szalonnát, tojást, zsírt kaptak.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó