2010. január 16., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 7. (890.-891.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Ukrajna: távol Európától

A korábbi várakozásokkal ellentétben aránylag csendesen ért véget a holnapi ukrajnai elnökválasztást megelőző kampány. Az öt évvel ezelőtti történésekhez képest ezúttal az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország sem avatkozott be érdemben, inkább csak néma szemlélői voltak a jelöltek versengésének. Mérvadó nemzetközi politikai és gazdasági vélemények szerint azért, mert a világ vezető hatalmai csalódtak Ukrajnában, leginkább az öt éve általuk hatalomra segített vezetőkben.

Látni kell, vélik nemzetközi elemzők, hogy a hangzatos szavak ellenére a narancsos tábor mára szétforgácsolódott erői jottányit sem tudták közelebb vinni az ország szekerét az unióhoz, sem társadalmi, sem szociális, sem gazdasági, sem pedig politikai vonatkozásban. A legutóbbi, 2004. évi elnökválasztások "narancsos forradalomba" fordulását a nagyhatalmak aktív állásfoglalásai kísérték, mostanában azonban az amerikaiak és az oroszok is – mintha csak megállapodtak volna – tartózkodtak a vasárnapi elnökválasztás közvetlen befolyásolásától – írta a Népszabadság. A cikkíró, Mészáros Sándor hozzátette: az EU sem küld nyilvános jelzéseket, kit tekintene kedvező befutónak a választási maraton végén.

Alekszandr Babakov, az orosz állami duma elnökhelyettese a legolvasottabb ukrán napilapnak, a Faktinak adott interjújában szintén azt hangsúlyozta, hogy ez alkalommal Moszkva egyik jelölt mellett sem kötelezte el magát. Az orosz várakozások egy olyan ukrán vezető színre lépéséhez kötődnek, aki felismeri, hogy országa szuverenitását nem sérti, ellenkezőleg, erősítheti az Oroszországgal való jószomszédi viszony, a kölcsönösen előnyös együttműködés. A gázviták, az árháborúk megoldását – a politikus szerint – azon orosz javaslat megvalósítása segíthetné, hogy az Ukrajnán átívelő vezeték kerüljön egy nemzetközi konzorcium tulajdonába: a csőrendszer így mindenképpen Ukrajna határközében maradna, s a haszon közös lenne.

Közben a nyugati elemzők nem mulasztják el megjegyezni – emlékeztet a Népszabadság –, hogy Ukrajna a világ tíz legkockázatosabb állami adósának egyike, s legutóbb már a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is megszakadtak Kijev tárgyalásai. Az ország gazdasági kilátásai kedvezőtlenek. Tavaly mintegy 20 százalékkal, 29,76 millió tonnára esett vissza az ukrán acéltermelés a 2008-as 37 millió tonnáról. Ukrajna a világ nyolcadik legnagyobb acéltermelője, s az ország exportjában is jelentős részt képvisel az acél, ezért a visszaesésnek nagy szerepe van abban, hogy az ukrán hazai össztermék tavaly nagyot zuhant. A Világbank mindemellett javított Ukrajna idei gazdasági kilátásain, s azzal számol, hogy 2010-ben már 2,5 százalékkal nő az ukrán GDP a 2009-es 15 százalékos esést követően.

Tény: a Nyugat érezhető csalódottsággal figyeli az elmúlt évek elhibázott politikáját Ukrajnában, különösen annak fényében, hogy öt éve számottevően hozzájárult az akkori hatalomváltáshoz, ám ezek ellenére javulásról mégsem beszélhet senki.

KISZó-feldolgozás

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó