2010. január 16., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 7. (890.-891.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Timosenko kitart a derceni láger mellett

Rossz hírt kaptak a Miniszteri Kabinettől a derceniek és a fornosiak. Hiába emelték fel szavukat, Julija Timosenko eldöntötte, hogy menekülttábort létesít a két település határában.

A heves tiltakozást kiváltó létesítmény az egykori katonai objektumon épülne fel. A napokban az a csekélyke akadály is elhárult, hogy a terület és a rajta lévő ingatlanok a hadsereg birtokában voltak. Miniszterelnöki jóváhagyással ugyanis a belügyi tárca lett az új tulajdonos. Így pedig Jurij Lucenko belügyminiszter szabad kezet kapott.

Máté Gyula Dercen és Himinec György Fornos polgármestere hónapok óta minden követ megmozgat a tervezett láger ellen. Lapunknak telefonon mondták el Timosenko rendelkezése nyomán támadt gondolataikat.

– Ez a tulajdonosváltásról szóló okmány, amit a regnáló miniszterelnök alá írt, azt jelzi, hogy valaki az ünnepek idején is azon munkálkodott, hogy a kárpátaljai magyarok ellen vétsen – mondta Dercen polgármestere. Himinec György hozzáfűzte:

– Nem adjuk fel, tovább harcolunk. Azt ugyanis nem tudjuk elfogadni, hogy a kormányfő és holdudvara semmibe veszi a demokráciát, fittyet hány a népakaratra. Sőt, nemcsak a mi beadványainkat, a falugyűlésekről készült jegyzőkönyveket és határozatokat ignorálják, megyénk vezetőinek a tiltakozását sem veszik figyelembe. Ez több mint felháborító.

Na de miért is lett hirtelen oly nagy szükség a menekülttáborra? A kérdésre csütörtöki sajtótájékoztatóján megyénk főrendőre válaszolt. Pavlo Kononenko elmondta, hogy Kárpátalján és a szomszédos Lemberg megyében öt létesítményt építenek annak ellenére, hogy valamennyi helyszínen heves a tiltakozás.

– Ez év január elsején hatályba lépett a 2007-ben Arszenyij Jacenyuk, az akkori külügyminiszter által Luxemburgban aláírt toloncegyezmény. Ennek értelmében az EU-ból visszatoloncolnak országunkba minden olyan illegálisan ott tartózkodó személyt, aki bizonyítottan ukrán területről lépte át az unió határát. Az egyezmény nemcsak a határsértésen tetten értekre, hanem a huzamosabb ideje az unióban élőkre is vonatkozik.

A legszerényebb becslések szerint is mintegy százötvenezerre tehető a vidékünkön át illegálisan Nyugatra szökött s ott törvénytelenül tartózkodók száma. Tehát rövid időn belül ekkora tömeget kellene befogadni és elhelyezni az államhatár közelében. A lágerépítést az EU mintegy harmincötmillió euróval támogatja.

A probléma tehát súlyosnak látszik. Főleg azért, mert a kitoloncoltak zöme könynyen a nyakunkon maradhat. Lágerekben való fogva tartásukat ugyanis csak meghatározott ideig engedélyezik a nemzetközi előírások. Ezt követően vagy szülőföldjükre, vagy abba az országba kellene őket visszaküldeni, ahonnan beléptek Ukrajnába. Ennek azonban gátat szab az, hogy Ukrajna nem kötött toloncegyezményt keleti szomszédaival. Az ilyen egyezménnyel bíró országokba való eljuttatásnak pedig anyagi akadálya van. Egy-egy menekült utaztatása ugyanis legalább ezer dollárba kerülne. A hozzánk Nyugatról érkezőket viszont jelenleg nincs hol elhelyezni. A Voliny és Csernyihiv megyében lévő két menekülttábor már most telt házzal üzemel.

Balogh Csaba

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó