2010. január 12., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 192. (865.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Ki vág rendet a mezőgazdaságban?
A falu újjászületése program hasznosságáról

Szakembereink politikai hovatartozásuktól függetlenül egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy az ország gazdasági fellendüléséhez mindenképpen az agrárium rendbetételén, illetve a falu, a falusi gazdálkodás fellendítésén át vezet az út. Ám, amint ilyenkor az lenni szokott, mindenki másként csinálná.

Legyen a kiindulási pont: a világ szeme. E megítélés szerint Ukrajna agrárország. A felmérhetetlen potenciál, hiszen a "csernozjom", azaz a fekete föld olyan gazdagságot jelent az ország lakosságának, amiért mást sem kell tenni, csak megművelni, bevetni és learatni a bő termést. Nos, éppen ennek mikéntje okozza a legtöbb gondot, mert ahány nyilatkozat, annyi megoldás, amiket itt már természetesen az vezérel, hogy kormánypárti-e vagy ellenzéki a megnyilatkozó. A helyzet sokak szerint nemcsak kaotikus, hanem egyenesen katasztrofális.

Az elemzők egy része úgy tartja, a helyzet annyira tűrhetetlen, hogy amennyiben az agráriumban továbbra is ilyen mederben folynak az események, a termést az elkövetkező években nem kombájnokkal, hanem egy századnyi időt visszalépve, ismét kétkezi erővel takarítják be e jobb sorsra hivatott országban. A vészharangokat kongatók szerint ez akár Ukrajna szuverenitásába is kerülhet, hiszen a hazai termékek helyett a külföldi áru lepi el teljesen az országot. Ennek jelei már ma is több területen tetten érhetők.

Az elmúlt évek mindegyikében legalább húsz-húsz falu tűnt el Ukrajna térképéről éppen azon oknál fogva, hogy a vidék magángazdálkodóival oly mostohán bánt a kormány, mint eddig talán még soha, állítja Mikola Priszazsnyuk, az Ukrán Legfelső Tanács agrárkérdésekkel foglalkozó bizottságának vezetője. Támogatások hiányában a földművelőt egyenesen agyonsújtotta a gazdasági és pénzügyi válság. Egyre nyilvánvalóbb, hogy megmentése csak egy céltudatos agrárpolitikai koncepció kidolgozásával, végrehajtásával lehetséges.

Ez a koncepció Viktor Szauta, a Miniszteri Kabinet mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó ellenzéki képviselője szerint csakis a 2006–07-ben Viktor Janukovics kormánya által kidolgozott program újraértékelése és végrehajtása lehet, ami nem puszta szócséplés, illetve felkapott jelszavak puffogtatása, hanem egy a realitásokon alapuló, reális felemelkedési út kijelölése, amely a meglévő tartalékok ésszerű kiaknázásán alapszik.

Szerhij Rizsuk, a Legfelső Tanács agrárkérdésekkel foglalkozó bizottsága vezetőjének helyettese állítja, első lépésben az ország mezőgazdaság-orientált területeinek agrárpolitikai fejlesztése a legfontosabb, amiként azt a szóban forgó program is leszögezi, és ami az elmúlt évben is számos csorbát szenvedett. Ma nem azért menekül a falusi lakosság a városokba, mert ott jobb az élet, hanem azért, mert úgy érzi, a kormány megfeledkezett róla, holott dotáció nélkül a világ egyetlen országának agráriuma sem tud megállni a saját lábán, fejtette ki egyik legutóbbi nyilatkozatában.

De mit is hiányolnak a fentebb említett szakemberek?

1. Nem elég előírni a mezőgazdasági termelést és arra kötelezni az ott dolgozókat, hogy az adott mennyiséget szolgáltassák be az államnak, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy milyenek az adott terület éghajlati körülményei és azok alapján követeljünk, akitől lehet többet, akitől nem, attól kevesebbet.

2. A kormánynak garanciát kell vállalnia egy minden körülményt figyelembe vevő, igazságos árpolitikáért, amely nemcsak szabályozza, hanem diktálja is a piacot a mezőgazdasági termékek minőségének megfelelően.

3. Meghatározott rendszer szerint anyagilag is ösztönözni kell a mezőgazdasági termékek feldolgozását, illetve a tej- és húsféleségek termelését, fokozott figyelmet fordítva a magánszektorra, ami az import visszaszorítását eredményezné, illetve megszüntetné azt a jelenleg létező lehetetlen állapotot, amely szerint az ukrán alapanyagokat külföldön dolgozzák fel és szállítják vissza késztermékként borsos áron az országba.

4. A jelenleg veszteglő szakosodott gyárak és nagyüzemek beindításával újjá kell éleszteni a hazai mezőgazdasági gépek és traktorok gyártását.

5. Létre kell hozni az országos állami kadasztert és a földbankot, amelynek következtében a mezőgazdasági hasznosítású földterületek harminc százaléka újra állami tulajdonba kerülne, ami garantálná Ukrajna élelmiszeripari biztonságát.

6. Az állami költségvetésből a nemzeti össztermék két százalékának megfelelő öszszeget a falvak szociális fejlesztésére kell fordítani. Képesítés, orvosi ellátás és a közutak minőségét tekintve a falusi lakosság számára ugyanolyan körülményeket kell biztosítani, mint amilyennel ma a városokban lakók rendelkeznek.

– A kárpátaljai helyzetkép nem sokban tér el az országostól – reagált a problémára Novák András nagyszőlősi agronómus. – Abban viszont tökéletesen megegyezik, hogy állami támogatás nélkül a mi vidékünkön sem számíthatunk fellendülésre. Néhány éve még három hrivnyát kaptak a gazdák egy kilogramm hús előállítására, tavaly már egyet sem. Hogy új technológiákat vezessünk be, ami elengedhetetlen a fejlődés szempontjából, új gépek szükségesek, ám ezt a magángazda nem vállalja be, mert fél a bukástól, hiszen rossz tapasztalata bőségesen van a közelmúltból.

– Különböző módon igyekszünk ösztönözni a kistermelőket – mondta el Joszip Pilipaninec, a Munkácsi Konzervgyár igazgatója –, hogy csak a mi számunkra termeljenek, ám lehetőségeink végesek. Így a hágón túlról vagyunk kénytelenek felvásárolni az alapanyagot, ami egyáltalán nem egészséges dolog, hiszen a mi termelőink emiatt elesnek a bevételtől, megélhetésük egyre nehezebbé válik.

– Természetesen a dotáció kérdésének rendezése a legfontosabb – fejtette ki álláspontját Barkaszi Ferenc beregsomi agronómus. – Emellett azonban létfontosságú a beszerzési és értékesítési csatornák szélesítése, a műtrágyák és növényvédő szerek típusainak bővítése, hozzáférhetőségük megoldása, aminek megvalósításához minden bizonnyal egy új, eddiginél sokkal korszerűbb mezőgazdaság-fejlesztési programra lenne szükség.

A fentiek alapján megállapítható, ahhoz, hogy Ukrajna és Kárpátalja agráriuma kilábaljon a jelenlegi gödörből, mindenekelőtt anyagi támogatásra van szüksége a mezőgazdaságban tevékenykedőknek, amelyhez első lépésben a jelenlegi egyik elnökjelölt, Viktor Janukovics és csapata által kidolgozott, A falu újjáélesztése elnevezésű programot szükséges életbe léptetni.

KISZó-feldolgozás

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó