2010. január 11., hétfő Országos közéleti lap VI. évfolyam, 3. (866.) Különszám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Kárpátaljai sikertörténet
Beszélgetés Palkó Lászlóval, a Pacobo Kft. tulajdonos-vezérigazgatójával

A "peresztrojka" és a "glasznoszty" éveit éltük és erosen recsegtek a birodalom eresztékei, amikor felismerve a kínálkozó lehetoséget, egy csapi fiatalember gondolt egy merészet és alakított egy vállalkozást. Ennek idestova két évtizede…

– Pontosabban az idén volt tizennyolc éve, hogy létrehoztam a vállalatot. Tapasztalatok híján nehezen kezdtem. Mindent, ami egy vállalkozás sikeres muködtetéséhez szükséges, menet közben, többnyire a saját káromon kellett megtanulni. Például azt, hogy akkor lehet talpon maradni, ha a vállalkozás több lábon áll. Az akkori viszonyok sem voltak igazán vállalkozóbarátok, rengeteg visszahúzó tényezot kellett leküzdenem, de kibírtuk.

– Most viszont itt a világgazdasági válság…

– Nos, igen. Sajnos azt kell mondjam, hogy a tavaly felmerült gazdasági problémák az idén nem csökkentek, inkább jelentosen nottek. Az elmúlt tizennyolc év legnehezebb idoszakát éljük át. Mi is rá voltunk kényszerítve a létszámleépítésre. Negyvenhat fovel csökkentettük az alkalmazottak létszámát. Ennek ellenére jelenleg is több mint hatszázan dolgoznak a cégnél, illetve annak leányvállalatainál.

– Mi mindennel foglalkozik a Pacobo Kft.?

– Egyik fontos ágazatunk az élelmiszeripari cikkek termelése. Ezen belül is a kenyér és pékáru gyártása. Néhány évi visszaesést követoen sikerült újra lábra állítani a pékipart és visszaküzdenünk magunkat a 2005-ös színvonalra. Jelentos beruházásokat hajtottunk végre, hogy valóban finom és minoségi pékárut gyártsunk. Ennek köszönhetoen sikerült visszaszerezni helyünket a piacon és mára jelentos részben mi látjuk el kenyérrel, zsömlével, kiflivel és más pékáruval az Ungvári járást.

A mezogazdasággal is próbálkozunk, de sajnos ez évben nem jött össze úgy, ahogyan szerettük volna. Ennek objektív okai vannak, sok mindennel van összefüggésben. Jelentos veszteségek származtak az üzemanyag és a mutrágya árának nagymértéku emelésébol. Nem beszélve az állati takarmányokról, melyek fogyasztói ára az év során 167 százalékkal nott.

– A kormány állítólag segíti, támogatja a termeloket.

– Sajnos a kormány semmilyen lépést nem tesz azért, hogy megóvja a még muködo mezogazdasági vállalatokat. S ez nemcsak Kárpátaljára igaz. Nem fizetik idoben a hitelek kamatára vonatkozó állami garanciákat. Az állattartás és a tejleadás utáni állami dotációt is három-hat havi késedelemmel folyósítják. Ez a pénz rettenetesen hiányzik, mert mindent meg kell elore finanszírozni. Egy mezogazdasági vállalat esetében ez csak akkor lehetséges, ha van termés. Az idén azonban a tavaszi-nyári idoszakban aszály sújtotta vidékünket és ezt nagyon megéreztük.

– A Pacobo Kft. azonban elsosorban szállítmányozási cégként közismert.

– Valóban. A vállalat fo tevékenysége a közúti és vasúti fuvarozás. Itt is jelentos visszaesés van, ami a növekvo pénzhiányra vezetheto vissza. Nemcsak Ukrajnában, Oroszországban és Kazahsztánban, legjelentosebb partnereinknél is megszunt a vállalatok hitelezése, ami a múlt év elso feléhez képest 74 százalékkal vetette vissza az export-import tevékenységet. A második fél év mutatói alapján úgy néz ki, hogy mintegy húsz százalékkal sikerült javítani a visszaesésen, ami 2009 elso feléhez viszonyítva így "csak" 53 százalékos.

– Mit jelent ez a vállalat számára?

– Nagyon komoly terheket ró ránk. A cégnek ugyanis bizonyos számú alkalmazottat meg kell tartania, mert enélkül muködésképtelenné válna. Bizony, az év során jelentos veszteségeket halmoztunk fel. Abban reménykedünk, hogy 2011-re vagy 2012-re a gazdaság végre elmozdul a pozitív irányba. Reálisnak azonban az látszik, hogy a világgazdaság 2013-ra kezd el normálisan muködni. Ezt az idoszakot valahogy át kell élni.

– A miniszterelnök szerint Ukrajna már kifelé lábal a krízisbol.

– A gazdasági válságnak koránt sincs vége. Azt is tudomásul kell venni, hogy az ukrán kormány igazából semmilyen lépéseket nem tett a nehéz körülmények között talpon maradt vállalkozások megsegítésére. Többek között ez indított el engemet is abba az irányba, hogy támogassam Viktor Janukovics elnökjelöltségét.

Persze, az is szerepet játszott, hogy Janukovics miniszterelnöksége idején szárnyalt a gazdaság, nem volt gázvita, nottek a jövedelmek, visszaszorult a korrupció és szabadabban muködhettek a vállalkozások. Csatlakoztam a Régiók Pártjához, ahol azt a feladatot kaptam, hogy keressem meg a Kárpátalján lévo kisebbségeket, így a magyar érdekvédelmi szervezeteket és ajánljam fel számukra a velünk való együttmuködés lehetoségét, s hogy az elnökválasztás során Viktor Janukovicsot támogassák.

– Milyen eredményre számított a megbeszélések során és mit sikerült elérni?

– Az UMDSZ és a KMKSZ vezetoivel folytatott tárgyalások során próbáltuk kialakítani azt a kérdéssort, amely a kárpátaljai magyarok számára létfontosságú. Huszonegy olyan pont vetodött fel, melyek támogatását kérték a magyar szervezetek a Régiók Pártjától és személyesen Viktor Janukovicstól. Ezek sorában szerepel például, hogy elnökké választása esetén olyan intézkedéseket foganatosítson, melyek révén lehetové válik a magyar nyelv szabad használata a közszférában. Ide tartozik továbbá az oktatási tárca és konkrétan annak vezetoje által hozott, a magyar nyelvnek az oktatásban, közéletben való használatát erosen korlátozó rendelkezések visszavonása. És még számos, számunkra lényeges kérdéskör. Az eredmény pedig az, hogy megszületett a szerzodés, melyben megfogalmazódott, az elnökjelölt megválasztása esetén mindent megtesz majd a minket hátrányosan érinto rendeletek visszavonásáért, a magyar nyelvu oktatáshoz szükséges tankönyvek és eszközök biztosítása érdekében. Ezzel kapcsolatban arra is felhívtam Viktor Janukovics figyelmét, hogy számos tankönyv magyarra fordítását dilettánsok végzik, akik nincsenek tisztában sem az adott tantárggyal, sem a magyar nyelv szabályaival. Az elnökjelölt ígéretet tett a probléma megoldására és arra, hogy a kisebbségek, így a magyar iskolát végzok is anyanyelvükön tehessék le az emelt szintu érettségit.

– Miért kellett éppen Janukovicshoz fordulni a magyarság problémáival?

– Azért, mert Viktor Janukovics az egyedüli a jelöltek közül, aki hajlandó foglalkozni a kárpátaljai magyarság problémáival. Más senki. Értik? Senki nem hajlandó még csak beszélni sem a bajainkról! Janukovics viszont beiktatta a programjába és annak fontos elemévé tette a magyar kérdést. A szerzodésben, a programban mindenki megtalálja azokat a pontokat, melyek ot érintik. Garantálva lesz például a magyarok parlamenti és helyhatósági képviselete. Sot, a párt jelöltjei listáján kész befutó helyet biztosítani a magyaroknak. S ami Janukovics programját illeti, a kárpátaljai magyarságnak igenis lehetosége lesz a megválasztása után kérni az ígéretek, a szerzodésben foglaltak teljesítését.

– A KMKSZ ennek ellenére sem írta alá a szerzodést.

– Ok már nem egy alkalommal írtak alá olyan szerzodéseket államfojelöltekkel, melyekbol senki semmit nem teljesített. Kovács Miklós most azzal érvelt, hogy amennyiben az orosz második államnyelvvé válik, a magyar iskolákban megjelenik egy újabb kötelezo tantárgy. Csakhogy ez eros csúsztatás vagy félreértés. Arról van szó ugyanis, hogy ha második államnyelvvé válik az orosz, a gyerekeinknek lehetoségük lesz választani a ketto közül attól függoen, hogy számukra melyik elsajátítása könnyebb. De a legfontosabb, hogy iskoláinkban helyreáll a magyar nyelvu oktatás. A másik kifogás az volt, hogy kimaradt a Tisza melléki járás kérdése. Ha figyelmesen elolvassák a szerzodést, láthatják: körülírva bár, de benne van.

– Mi történik, ha a magyarság mégsem Janukovicsot fogja támogatni?

– Ha a kárpátaljai magyarság úgy döntene, hogy nem az egyedüli minket támogató jelöltre szavaz, akkor kitol kérjük majd, hogy oldja meg a magyar nyelv használatának a problémáját? Akkor nem lesz kihez fordulnunk. Ha viszont a szavazás során megmutatjuk, hogy Janukovicsot támogatjuk és kiállunk a programja mellett, joggal várhatjuk el ígéretei betartását.

Balogh Csaba

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó