2009. december 29., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 188. (861.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Robinson magánya

Igen-igen nagy gondban vagyok több szempontból is. Mindenekelőtt azért, mert nem tudom, kinek ajánljam fel 2009 antinívódíját: zzz-nek, szcs-nek, h.t.k.-nak, sz.k.m.-nek, avagy éppen h.k.-nak. Talán nem tévedek azonban nagyot, ha a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) hetilapja utolsó számában megjelent nemtudomén, milyen jellegű anyag után mégiscsak ez utóbbinak adom át. Természetesen többszörösen is virtuálisan: egyrészt, mert nincs ilyen díj, másrészt, mert sejtem ugyan, de nem vagyok teljesen tisztában azzal, kit, esetleg kiket fed ez a két betű.

A díjat már csak azért is neki ítélném, mert egy politikai elemzést szurkapiszkának nevez (újraolvastam, s egyetlen olyan sértő megjegyzést sem találtam benne, mint például magyarul beszélő akárkik, csicskások, lakájok stb.), s mert az elemzésben szereplő cáfolhatatlan és a szerző által sem cáfolt tényeket, a levont következtetéseket vádként könyveli el. Műfajilag sem tudok mit kezdeni a dolgozattal, a tartalom teljes megfejtéséhez pedig alighanem külön kódfejtő brigádot kellene alkalmaznom. Ám legyen, aminek lennie kell, vágjunk neki a rengetegnek, s próbáljuk értelmezni a kesze-kusza állításokat.

Például jót mosolyogni azon, mely szerint a Baloga-csapat tulajdonképpen a KMKSZ-t követi, amikor nem foglal állást egyik elnökjelölt mellett sem. Ez az állítás ugyanis – ismerve a két tábor szövetségi előtörténetét, illetve a nem csupán kárpátaljai szintű erőviszonyokat – tipikus esete annak, amikor a farok próbálja csóválni a kutyát. Ezt követően egy ugyancsak derűt kiváltó zavaros eszmefuttatást olvashatunk arról, milyen ideológiát követ a "munkácsi brigád" (idézet az írásból), illetve arról, hogy nem a KMKSZ, hanem Gajdos István, s azon túl az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) volt Viktor Baloga leghűségesebb szövetségese, és az mind a mai napig. A bődületes hazugságokra épülő propaganda náci nagymestere alighanem megsárgult az irigységtől sírjában, amikor a hetilapban ezeket az okfejtéseket elolvasta.

Az írás szerzője ide-oda pattog, s bár tehetségtelen vagyok ezen a téren, kénytelen vagyok követni, így például egy bekezdésbe vonni a szerény személyemre, és az általam irányított lap(ok)ra tett megjegyzéseit. Először is megköszönöm, hogy elismeri, szoktam újságcikkeket írni. Huszonöt éve teszem, jó, hogy észrevette. Másrészt viszont elvitatkoznék azon – mivelhogy ez a kérdés több mint harminc "szakadár" ember számára egy igen fájó kérdés mind a mai napig –, hogy a "Balogát és Juscsenkót önfeledten pocskondiázó Kőszeghyt" azért nem váltotta le a hatalom nyomban, mert ez is bizonyítja a Gajdos-Baloga szövetséget. Nos, nem kellene annyira lenézni az olvasót, mert az alighanem jól emlékszik rá, hogy a KMKSZ egyik alelnöke irányítása mellett legalább félévig folyt a nyögedelmes próbálkozás, s ezt követően is csak törvénytelenül sikerült az eltávolításom, amire senki által nem megfellebbezett bírósági végzés a bizonyíték. Ami pedig a fentebb említett két úriember ún. pocskondiázását illeti, ha teleshowman lennék, most jelenteném be, hogy "Dokazatyeljsztva v stugyiju!", azaz kérem a dátumot, a cikkcímet az én aláírásommal.

A botorságok netovábbja az is, amikor a szerző azt állítja: a Baloga-hatalom KMKSZ-ellenességét bizonyítja az a tény is, hogy a megyei tanács nem volt hajlandó finanszírozni a "fekete" Kárpáti Igaz Szót. Nos, egyrészt valójában igen komoly összegekkel támogatta meg a 2005 nyarán már-már nyereségessé vált, később általuk becsődöltetett lapot (a megyei tanács elnökségi tagjaként van erre bizonyos rálátásom). Másrészt viszont a jogilag még létező lap 76 (!) százalékos tulajdonosa mind a mai napig maga a KMKSZ! Kérdezem: ő miért nem tette, teszi oda a maga részét saját sajtóorgánuma felélesztése érdekében?

Akkora csúsztatások, hogy székelyesen szólva nekik lehetne támaszkodni a további állításoknak is. Például annak, hogy a hatalom a KMKSZ-t büntette akkor is, amikor Csizmár Bélát kinevezte a beregszászi járási közigazgatás élére, majd eltávolította onnan, és akkor is, amikor támogatták ugyanezen személy "a járási tanács élére történő kinevezését". A menesztés hátterét, bevallom, nem ismerem. A járási tanács élére azonban biztosan nem nevezték ki, hanem, a képviselői testület legnagyobb KMKSZ-frakciójának beterjesztésére megválasztották! De büntetés volt a felajánlott 249. hely is, állítja a szerző. Nos, ezzel a logikával akkor a Nasa Ukrajinának nyújtott önzetlen (?) KMKSZ-es támogatás 2006-ban a szövetség részéről alighanem egy nagyon alaposan kifundált, rettenetes és kegyetlen ellencsapás volt.

Tovább olvasva a cikket, Goebbels most már nem csupán sárgul, hanem valószínűleg éktelenül káromkodik is. Azt olvasom ugyanis, hogy a Balogáék által párhuzamosan futtatott szavazatszámlálás szerint 2006-ban sem az UMDSZ/UMDP, sem a szocialista párt nem érte el a 3 százalékos küszöböt, Baloga segítségével(sic!) mégis bejutottak a megyei önkormányzatba. Letudhatnám azzal is, hogy egy alternatív szavazatszámlálás aligha tekinthető hivatalosnak. Csakhogy ez az elmélkedés már egy zárt intézményért kiált, hiszen – ismerve az akkori erőviszonyokat és állapotokat – éppen hogy a Nasa Ukrajinának állt a legkevésbé érdekében, hogy e két párt bekerüljön a tanácsba, s így nem elképzelhetetlen, hogy az "alternatíva" – aminek megteremtése érdekében igencsak sok minden megtörtént a magyar falvakban – nem a reális állapotokat, hanem az elképzeléseket tükrözte, amik aztán mégsem valósultak meg. Talán az sem véletlen, hogy mindez a szerzőnek nem 2006 tavaszán jutott eszébe, hanem három és fél esztendővel később, 2009 telén.

Ezek után már csupán két apróságra érdemes kitérni. Egyfelől arra, hogy a KMKSZ jelöltje megóvta a beregszászi polgármesteri választás eredményét annak szorossága miatt. Ez mind igaz: szoros volt, hisz tizenhárman indultak a polgármesteri székért és bírósági tárgyalás is volt, ahol – és ezt a szerző is elismeri – Gajdos István győzelmét végérvényesítették. Arról azonban mélyen hallgat, hogy az a bizonyos jelölt, Tóth Géza ma Gajdos István mellett a polgármesteri hivatal jegyzője, ergo második embere. A másik apróság, hogy, miként h.k. állítja, Brenzovics Lászlónak nem a KMKSZ hűségéért ajánlotta fel a Nasa Ukrajina az elnökhelyettesi posztot a megyei tanácsban, hanem egyfajta szokásjogból kiindulva. Nos, ilyen szokásjog nincs és nem is létezett (a korábbi tanácselnök, Mikola Andrusz helyettese például kezdetben a német nemzetiségű Nuszer Ernő, majd Ivan Misko és Petro Sztanko volt). Ha mégis létezne, akkor felmerül a kérdés, miért nem illette ez a jog a Nasa Ukrajina frakciójában helyet foglaló Bíró Erzsébetet vagy Petei Juditot, esetleg az ugyancsak a nagykoalícióhoz tartozó nem öt, hanem tizenhat képviselővel rendelkező Régiók Pártja egyik magyar felmenőkkel is rendelkező tagját?

Ennyit a kódfejtésről, noha írása legvégén mégiscsak hagyott egy általam megfejtetlen rébuszt a szerző. Azt reméli, olyan politikai földindulás várható rövidesen Ukrajnában, mely után "a KMKSZ-nek ukrán politikai partnereiből" sikerül valamit kisajtolnia a magyar közösség számára. Ha nem a Jedinij Centr és Viktor Baloga, ha nem a Régiók Pártja és Viktor Janukovics, ha nem a BJUT és Julija Timosenko, könyörgök, kik azok a partnerek?! Hisz már csak Péntek, a papagájok és a kecskék maradtak meg, mint Robinson Crusoe-nak a lakatlan szigeten...

Kőszeghy Elemér

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó