2009. december 29., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 188. (861.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
A szokatlan hőmérséklet-ingadozásról

A mögöttünk hagyott két hét nemcsak a karácsonyi–újévi készülődés miatt volt különleges, hanem azért is, mert a hőmérő higanyszála úgy táncolt a skálán, mint korábban talán még soha. Az ingadozás még az egészséges emberek szervezetét is próbára tette. Vajon hogy reagál az ilyen hullámokra a természet, a növényzet, az őszi vetés és a gyümölcsfák? – kérdeztük a tapasztalt szakembert, Novák András nagyszőlősi agronómust:

– Mindenekelőtt a csonthéjasokat érinti érzékenyen a hőmérséklet-ingadozás. A cseresznyét, a meggyet és a szilvát is megviseli, ám vidékünkön leginkább a barackfák – mind a kajszi, mind az őszi – sínylik meg a hideget. Az ellenkezője, vagyis a huzamosabb ideig tartó meleg napok is károsak lehetnek, de ahhoz, hogy elkezdődjön a rügyfakadás, legalább két hétig tartó tizenöt-húsz fok körüli hőmérséklet szükséges, ami az időjósok szerint a közeli hetekben nem várható.

– Ha mégis megtörténne, hiszen a meteorológusok előrejelzéseit sem vehetjük szentírásnak, akkor mégis mi az a kritikus pont, amely veszélyekkel, a fák kipusztulásával fenyegethet?

– Az összes gyümölcsfaj közül az őszibaracknak a legnagyobb a hőmérsékletigénye. Mínusz tizenöt fok alatt rügykárosodást, mínusz huszonhét fok alatt fagykárosodást szenvedhetnek, ami már valóban a gyengébb példányok kipusztulásához vezethet, ám ehhez is többnapos, említett értékű mínuszok szükségesek.

– Az őszi vetéssel kapcsolatban is hasonló dolgok mondhatók el?

– Ott egy kicsit más a helyzet, mivel attól függ, hogy mennyi vizet tartalmaz a talaj. Amennyiben nagy mennyiséget, akkor a hosszan tartó meleg napok után beálló mínuszok következtében kifagyhat a vetemény.

– Mivel védekezhetünk?

– Tudomásom van arról, hogy az Európai Unióban már több olyan módszert is kidolgoztak, amelyeket hatásosnak tartanak a téli hőmérséklet ilyen nagymértékű ingadozásakor, ám ezeket részleteznem egyelőre fölösleges, mert nálunk még nem alkalmazzák. Egyelőre csak az időjárás javulásában bízhatunk, vagyis: ne legyen a télben tavasz.

– Pozitív hozadéka egyáltalán nincs a szélsőséges téli időjárásnak?

– Mint már említettem, a meleg sem jó és a túl hideg sem. Az utóbbinak viszont van egy el nem hanyagolható pozitívuma is, mégpedig az, hogy a meleg napokon feléledő és felbátorodó egerek a kemény fagyok beálltakor mind kipusztulnak.

N. Sz.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó