2009. december 24., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 186.-187. (859.-860.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Örvendezzünk, mert...

Megszületett az igazság a szeretetben, kétezer évvel ezelőtt a föld szívében: Betlehemben!

Őrá várt az egész világ, de a próféták ígéretei után különösen a választott nép fiai. A jászoltól a Golgotáig egész életével bemutatta teremtő Atyánk hozzánk lehajló, végtelen szeretetét, és meghirdette az ő szép országának kezdetét, ahol majd igazságosság lesz és béke.

Az ő környezete megtapasztalta, hogy mindazt, amit mondott, azt élte is. Így karácsony titka, az Ige megtestesülése egész életére igaz. Megvalósította a próféták jövendöléseit, és őbenne ezek, mint mozaikkockák, élő valósággá álltak össze. Ő és a körülötte lévő kis csapat – az apostolok – oly áthatóan, erősen tudták az emberek elé élni a Szentháromság Isten közösségi életét, hogy az mindenkit vonzani kezdett, aki egy csöppet is vágyódott az igazság és a tiszta szeretet után. Ő, aki látható emberi testben a Mennyei Atya tökéletes hasonmása lett itt a földön, úgy rendelkezett, hogy tanítványai is hasonlóképpen legyenek szentek, mint a Mennyei Atya. Ebből és az Eucharisztia titkából sejtjük, mennyire szeretné, ha ő megsokszorozódna ezen a földön. Nem véletlenül köszönnek így ebben az időszakban a keleti egyházban: "Krisztus születik – dicsőítsük őt!" Pontosan azért dicsőítjük az Istent, mert ő minden hűséges, szófogadó tanítványában is megszületik, akik Jézusra figyelnek, Jézust választják királyuknak, s akkor ő elküldi Szentlelkét, az igazság fényét az értelmükbe, hogy megértsék, mi az Isten terve. Elküldi a Szeretet Lelkét, hogy a kölcsönös szeretet által Jézus legyen jelen köztünk is. Így kezd megvalósulni a teremtő Atya terve (Szent Pál próféciája), hogy Jézus lesz minden mindenben: az Úr fölöttünk, a vezető előttünk, társunk az úton, szabadítónk a bajban, jegyesünk a szívünkben.

Amikor a kisgyermek a karácsonyt várja, bizalom és öröm van a szívében, hogy a vágyva vágyott ajándékot biztosan ott találja a fa alatt, és ezért már a várakozás is örömmel tölti el. Milyen szép lenne, hogyha mi, felnőttek is így készítenénk boldog karácsonyt egymásnak, mint ahogy az anyukák, apukák megszerzik ezt az örömet gyermekeiknek: ha odafigyelnénk egymásra, mindenkit elfogadnánk olyannak, amilyen, ha ténylegesen a szeretet irányítaná tetteinket, gondolatainkat, minden cselekedetünket. Ezért azonban tennünk kell valamit – nekünk kell elkezdenünk, nem arra várnunk, hogy más tegye meg először. Saját erőnkből azonban nem megy, csak ha egyesítjük törekvéseinket a minket szerető Isten erejével. De hiszen éppen ezért érkezett közénk azon a kétezer évvel ezelőtti karácsonyon, hogy soha ne menjen el többet, hogy részese legyen mindennapi életünknek, minden gondunknak, örömünknek.

Beengedjük-e mi is Őt az életünkbe? Nem csak karácsonykor – az egész évben? Hagyjuk-e, hogy odaadja ajándékait, melyeket nekünk hozott? Engedjük-e, hogy társunk legyen egyre nehezedő mindennapjainkban és örömeinkben is, szabadítónk legyen gondjainkban, Urunk legyen, akinek akaratát teljesítjük? Ha ezt tesszük, mi is elkezdjük megvalósítani Isten Országát, amikor ő lesz a minden mindenben – bennünk is. Ő pedig ígérete szerint százszorosan megajándékoz minket már itt a földön is, utána pedig az örök élettel: a vele való örök együttléttel.

Megszületett az igazság a szeretetben, kétezer évvel ezelőtt a föld szívében: Betlehemben! Engedjük neki, hogy bennünk most is megszülethessen!

Kárpátalja minden hívének kegyelemteljes, szép karácsonyt kívánok:

Majnek Antal

munkácsi római katolikus megyéspüspök

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó