2009. december 19., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 184. (857.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Boldogulásutópia

Sok végzősnek és frissdiplomásnak, kétkezi munkát végző fiatalnak fordult meg a fejében a magyarországi vagy más külföldi boldogulásutópia. Kesergéseik az "elegem van"-tól a "itt nem lehet élni, elhúzok“-ig széles skálán mozognak. Tény, van ok a kesergésre, ám az effajta nekibuzdulás általában üres fenyegetőzés. S bizonyos értelemben szánalmas is. És nemcsak azért, amiért az üres fenyegetőzések általában, hanem mert előfordulhat, hogy magát hozza nehéz helyzetbe a siránkozó, ha beváltja ígéretét.

A kivándorlást "pengetők" egytől egyig azzal az indokkal motiválják, mentegetik döntésüket, hogy szülőföldjükön nem hagyják őket kibontakozni. Itt nem lehet tisztességes körülmények közt orvosnak, építészmérnöknek, kőművesnek vagy asztalosnak lenni. Szerintem, aki ahhoz kevés, hogy Kárpátalján vigye valamire, az külföldön partra vetett halként fog vergődni. Nem számít, hogy valaki szívsebész vagy villanyszerelő, ha itthon nem tudott boldogulni, külföldön sincs esélye. A történelemből merítve nagyon kevés az olyan kárpátaljai magyar, aki idegenhonban igazán nagy tudott lenni, aki pedig itthon senki volt, külföldön viszont hirtelen valaki lett, szinte egy sincs.

Elhiheted, hisz kortársad vagyok, ha húszonéves magyar fiatal vagy, s teljesen reménytelennek érzed az életed, meggyőződésed, hogy a szakmád legjobbja vagy, csak nem értenek meg, és fogalmad sincs, miből fogsz megélni néhány hónap múlva, a kivándorlás nem megoldás. Illetve csak abban az esetben, ha kész vagy külföldön elfelejteni ezt az egész zsenis képzelgést, és elkezdeni az alapoktól, esetenként úgy, hogy mosogatást, takarítást, kertészkedést vagy éppen árokásást vállalsz.

A körülményekre és a társadalomra hárítani a felelősséget mindig kézenfekvő, egyszerű megoldás. A magukat oly sokra tartó fiatalok számára azonban nincs más lehetőség, mint legalább itthon vinni valamire. Hazai pályán versenyezni csak könnyebb, mint idegenben. És a közhiedelemmel ellentétben a tehetséget pátriánkban is megbecsülik.

Szabó Sándor

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó