2009. december 17., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 182.-183. (855.-856.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Gondolkodjunk!

Csak ülök és gondolkodom. Persze tudtam: nagyon sok szülő szeptember elsején nem a magyar első osztály felé vezette gyermekét. Mégis megdöbbentett, hogy csak az Ungvári járásban legalább 130-ra tehető azok száma, akik vagy eleve ukrán osztályban kezdték meg iskolai tanulmányaikat, vagy pedig – a 9. osztályig – menet közben irányították át őket. E számadatban nincs benne sem Ungvár, sem azok a települések, ahol nem működnek anyanyelvű intézmények.

Azon lehet vitatkozni, hogy a 130 sok-e avagy kevés. A hivatalos adatok szerint Kárpátalja magyar oktatási intézményeiben jelenleg 15 918 gyerek tanul. Ebben benne van az az 1918 személy, aki állami középiskolai osztályokban, illetve az a 322 fő, aki a történelmi egyházak által fenntartott líceumokban készül a jövőre. A végeredmény tehát 13 678, a fent jelzett szám mégis soknak tűnik. Különösen annak fényében, hogy tudjuk: egy kisebb lélekszámú településen akár egy-két főn is múlhat egy osztály léte vagy nemléte. Amennyiben nincs meg a kellő kontingens, a megmaradó néhány szülő választás elé kerülhet: vagy ukrán osztályban taníttatja ő is a gyermekét, vagy a legközelebbi magyar iskolában.

Hogy Kárpátalján hány gyerek esett ki a magyar iskolarendszerből, nem tudom. Azt viszont igen, hogy amennyiben az ukrán oktatáspolitikában nem következik be rövidesen gyökeres fordulat, a tendencia felerősödhet. És akkor, bármily szomorú is, megeshet, hogy tízezer körülire csökken a magyarul tanulók száma, osztályok, osztályfőnökségek, órák tűnhetnek el, fizetések csökkenhetnek, pedagógusok válhatnak munkanélkülivé.

A folyamat ugyanakkor megállítható, és idővel akár vissza is fordítható. Hogy ez nem hiú ábránd, jelzi az elitképzőkké váló egyházi fenntartású líceumok példája, melyeknek végzősei a kisebbségellenes oktatáspolitika ellenére is jó százalékban teljesítik az emelt szintű érettségit. Az idén a Técsői Református Líceum huszonöt végzőséből huszonegyen tanulnak tovább, tizenheten valamelyik felsőoktatási intézményben, akik közül tizennégyen államilag finanszírozott helyekre jutottak be. Ez is bizonyítja: nem törvényszerű, hogy a magyar oktatás akadályozza a továbbtanulási esélyt, ellenkezőleg. Ám ahhoz, hogy ne jelentsen hátrányt, több feltételnek is teljesülnie kell. Ezek közé tartozik a különböző oktatási rendeletek visszavonása, amivel jóval közelebb kerülnénk az esélyegyenlőség biztosításához. Az anyanyelv – s ezzel a magyar iskolarendszer – presztízsének pedig sokat jelentene, ha regionális szinten Kárpátalján, esetleg a magyarlakta járásokban hivatalossá válna, és használható lenne az állami intézményekben.

Persze minderről most csak feltételes módban beszélhetünk. Viszont az egyik ukrán elnökjelölt vállalta, hogy megválasztása esetén mindezt biztosítja. Érdemes ezen is elgondolkodni.

Tóth Viktor

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó