2009. december 17., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 182.-183. (855.-856.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
MMKK: középpontban Kárpátalja

A határon túli magyarok számára legfontosabb kérdéseket tekintették át a magyar–magyar kormányzati konzultáció (MMKK) kedden megtartott ötödik ülésén. A konzultáción a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét elemezve Gajdos István egyértelművé tette: csak az elnökválasztás nyomán várható hatalomváltás jelenthet kiutat a mostani nagyon nehéz állapotból. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke szerint nagy bűnt követ el az, aki fű alatt a megmaradásunkat, jövőnket fenyegető jelenlegi narancsos politika képviselőire adja voksát. Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón ő is, illetve Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is elismerően szólt a magyar kormány kiállásáról az ukrajnai magyar oktatás mellett.

A tanácskozáson – amelyen Magyarország képviseletében részt vett Bajnai Gordon kormányfő, Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, Kiss Péter társadalompolitikai miniszter és Szabó Vilmos külügyi államtitkár – áttekintették a határon túli magyarság identitásának megőrzése szempontjából fontos "nemzeti intézmények" körét. A kormányfő kijelentette, a kormány határozottan fellép, ha bármely országban az európai normákkal ellentétes cselekményeket észlel, és ez a fellépés különösen aktív, ha a magyar kisebbséget éri hátrány. Emlékeztetett, a kormány aggodalmait fogalmazta meg azért is, mert Ukrajnában háttérbe szorították a kisebbségi iskolákat, illetve nem rendelték meg a magyar nyelvű tankönyveket. Kitért arra, hogy az ügyben levelet írt ukrán kollégájának. Bajnai Gordon meglátása szerint bár a kárpátaljai helyzet eltér a szlovákiaitól, "de szintén vannak érdemi problémák". Kijelentette, sem Ukrajnában, sem Szlovákiában nem jó, ha a kisebbségek a belpolitikai viták szenvedő alanyaivá válnak.

Gémesi Ferenc szakállamtitkár a 2009-es év pozitív fejleményeként értékelte azt a jelentős jogalkotási folyamatot Szerbiában, melynek köszönhetően a vajdasági magyarság számára "a valós kulturális autonómia megerősítést kapott". Negatívumként említette a kétoldalú és nemzetközi egyezményekkel nem összeegyeztethető, a szlovákiai magyarok által is sérelmezett szlovák nyelvtörvényt.

Ugyancsak szóba került a Szülőföld Alap 2010-es forrásainak felosztása. Elmondta, "a sokat kritizált költségvetés nyertese a határon túli magyarság", mivel a rossz gazdasági helyzet ellenére változatlanul megmaradt a csaknem kétmilliárd forintos támogatási lehetőség. Tavasszal kiírják az első pályázatokat is, hívta fel a figyelmet. Elmondta, a Szórvány Tanács javaslata alapján támogatták a kárpátaljai szórványoktatást. Megjegyezte, közösségünk esetében az egyházi oktatás is nehéz helyzetbe került, miután az ukrán állam beszüntette a korábban e területnek nyújtott támogatásokat. Ezért a magyar kormány maga finanszírozta 2009 utolsó negyedévében a szükséges összegeket. A konzultáción részt vettek a nyugati magyarság képviselői is. Elmondta, további fontos feladat a nyugati magyarok identitásmegőrzésének elősegítése.

Az ukrajnai, kárpátaljai magyar közösség képviseletében jelen lévő Gajdos István a fórumon kijelentette: a kárpátaljai magyar iskolákat érő támadások esetében a tét nagy. "Ha nem lesz Ukrajnában magyar értelmiség, akkor nem lesznek orvosaink, mérnökeink, pedagógusaink, a hatalomban képviselőink sem. Ezért fontos, hogy a magyar kormány kiállt mellettünk" – hangoztatta. Jelezte azt is, az UMDSZ nemzetközi szervezetekhez – az Európa Tanácshoz, az ENSZ-hez, az EBESZ-hez – fordult beadványokkal annak érdekében, hogy az ukrán kormány módosítsa vagy vonja vissza a kárpátaljai magyar oktatást hátrányosan érintő rendeleteket. Ezek a lépések nem hozták meg a várt eredményt, ezért nem maradt más hátra, mint az Ukrajnában élő kisebbségek szemszögéből kedvezőbb hatalomváltásban bízni. Az országos érdekvédelmi szervezet vezetője leszögezte, ebből a folyamatból, mivel saját sorsáról van szó, a kárpátaljai magyarság sem vonhatja ki magát. Ebből kiindulva született meg az UMDSZ és a kisebbségbarát elnökjelölt, Viktor Janukovics között a partnerségi megállapodás, ami teljesen világosan megfogalmazza a nemzetiségi kisebbségek helyzetének javítását. Az sem mellékes, hogy e keretszerződéshez az oroszok és a románok egy-egy jegyzett szervezete is fontosnak tartotta a csatlakozást.

A budapesti fórumon elhangzottakat lapunk megkeresésére részletesen kommentáló politikus hangsúlyozta: saját nemzete ellen vét az, aki nem ragadja meg a kínálkozó lehetőséget, s helyette az elmúlt öt évben a kisebbségek körében durva, erőszakos ukránosítást folytató narancsos vezetők támogatására szólít fel. Ez megbocsáthatatlan vétek lenne, hiszen 2004-ben sajnálatos módon már tanúi lehettünk egy ilyen félrevezetésnek – szögezte le az UMDSZ elnöke.

A fórumon szintén jelen lévő KMKSZ-elnök elmondta, a magyar–magyar konzultáció alkalom volt arra, hogy "pozitívan jelezzünk vissza a magyar kormányzatnak, amiért karakánul reagált a kárpátaljai magyarokat ért jogsérelmekre". Kovács Miklós Gajdos Istvánhoz hasonlóan emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában gyakorlatilag leállították a magyar tankönyvkiadást, s az egyre csak erősödő kisebbségi jogszűkítési folyamatnak vagyunk az elszenvedői.

Dunda György

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó