2009. december 15., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 181. (854.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Kieső helyen telel az FK Zakarpattya

Végre vége, mondhatnánk az élvonalbeli országos labdarúgó-bajnokság őszi zárása után. Sajnos, egy-két biztató eredményt és fellángolást leszámítva nem azt nyújtotta csapatunk, amit vártunk tőle. Leginkább a stabilitás, a megbízhatóság hiányzott, persze ez nem csoda, ha azt vesszük alapul, hogy több mint tíz kölcsönjátékos van az FK Zakarpattya keretében.

A hazai Premier Liga idei szezonzáró, 17. fordulójában Poltavában vendégeskedett csapatunk, s ott folytatta, ahol legutóbb a Mariupol ellen abbahagyta. Az említett bajnokin a legvégén kapott vereséget érő gólt a Zaki, Poltavában pedig rögtön a legelején. A téliesre fordult környezetben befagyott a védelmünk, Kszjonz a 4. percben egy ártatlannak tűnő szituációban képtelen volt felszabadítani, amit az albán válogatott Curri góllal büntetett. A 30. percben a második hazai találatot szintén a mieink ügyetlenkedése okozta. Babenko rendkívül rosszul mozdult ki kapujából, a labda helyett a levegőbe bokszolt, amit Bezusz "köszönt" meg: 2–0. Ezután a hazaiaknak már nem volt fontos, a vendégek pedig nem tudtak veszélyesebben futballozni, így kapuralövés és értelemszerűen gól nélkül hagyták el a játékteret. A meccs krónikájához tartozik, s ez az egyetlen, aminek a Zakarpattya örülhetett, hogy ezen a találkozón Olekszandr Csizsevszkij 400. alkalommal lépett pályára élvonalbeli bajnokin. A 38 évesen, már őszülő halántékkal is klubunk egyik legjobbja 1992-ben mutatkozott be az ukrán felső ligában, a lembergi Kárpátiban. A több mint másfél évtized alatt megfordult Zaporizzsjában, Szimferopolban, Luckban, sőt, a Sahtar Doneckben is. Az Ung partjára három éve került, ma már játékosedző, s várhatóan, ha végleg szögre akasztja cipőjét, akkor is az ungváriak kötelékében marad. Négyszázadik fellépésével nemcsak ebben a tekintetben rekorder, de ő a legidősebb játékos is a Premier Ligában. Gratulálunk!

A csapat őszi szerepléséhez négy meccset leszámítva úgysem tudunk. Három győzelem és a Sahtar elleni hazai szenzációs iksz mellett tizenkét vereség szerepel a nevünk mellett. Csak egy gárda szerzett kevesebb gólt mint mi, s kettő kapott többet, de ebben az összevetésben azért mégsem vagyunk a legutolsók, mint ahogy a táblázaton sem. S ha azt vesszük, hogy csupán két pont választ el minket a bennmaradást jelentő helytől, akár bizakodhatnánk is a tavaszt illetően. Ám számos tényező mégis azt mondatja velünk: nehéz lesz, nagyon nehéz. S éppen a bevezetőben már említett bizonytalanság miatt. Évek óta megfigyelhető folyamat, hogy félévenként változik a keret jelentős része, így aztán nehéz elvárni a kiegyensúlyozott szereplést, ez az oka annak, hogy az ukrán fociban jobbára csak liftcsapatként emlegetik a Zakarpattyát. A feljutást rendre kiesés követi, hogy aztán ismét jöhessen a visszakerülés a legjobbak közé. S miután most is kölcsönjátékosok alkotják a gerincet, félő, hogy a téli szünet után egy teljesen más garnitúrát kap kézhez Igor Gamula vezetőedző. Már ha egyáltalán marad a posztján, mert olyan hangok is vannak, hogy ő a felelős az őszi eredménytelenségért. Mindenesetre volt miből válogatnia. Összeszámoltuk, 27 játékost küldött pályára a mögöttünk hagyott 16 bajnokin. A szokatlanul nagy kísérletezést fogjuk rá a csapatkeresésre. Megfigyelhető volt, hogy míg a védelemben és a csatársorban úgy-ahogy törekedett az állandóságra, addig mindig más és más középpályás sort küldött pályára. Poltavában is ebbe a csapatrészbe nyúlt bele a Mariupol elleni összeállításhoz képest. Munkáját mindenesetre elsősorban nem nekünk, hanem a klubvezetésnek kell megítélnie. Mindenesetre Gamula azt mondta, szívesen maradna, most is úgy érzi, képes megbirkózni a rá bízott feladattal, a bennmaradás kivívásával. Igaz hozzátette, ehhez jó lenne megtartani a jelenlegi keretet, még akkor is, ha a kölcsönben lévőket olykor igen nehéz motiválni.

Okosabbat mi sem tehetünk, várjuk a február végén esedékes "tavaszi" folytatást. Abban azért reménykedhetünk, hogy valamivel kedvezőbb lesz a versenynaptárunk. A hat idegenbeli fellépés mellett nyolcszor hazai pályán láthatjuk a Zakit, ráadásul a bajnok Dinamo Kijevet leszámítva a többi Ungvárra látogató ellenfél – Metalurg Doneck, Luhanszk, Obolony, Odessza, Lemberg, Zaporizzsja, Szimferopol – nem legyőzhetetlen. Idegenben viszont nagyon nehéz lesz, mert Krivij Rihben és a fővárosi Arszenal pályáján talán még lehet némi keresnivalónk, no de a Metaliszt, a Dnyipro, a Sahtar és a Dinamo stadionjaiban legfeljebb csak a tisztes helytállás. Ennek ellenére: Hajrá, Zaki!

A szezonzáró, 17. játéknap eredményei: Zorja–Obolony 2–0 (Lazarovics, Sevcsuk), Arszenal–Csornomorec 2–0 (Mazilu, Vorobej), Metaliszt–Dnyipro 3–2 (Coelho-2, Rikun – Szeleznyov, Kalinicsenko), Sahtar–Iljicsivec 2–1 (Fomin, Kravcsenko – Kirilcsik), Vorszkla–FK Zakarpattya 2–0 (Curri, Bezusz), Krivbasz–Metalurg Zaporizzsja 1–3 (Bartulovic – Arzsanov-2, Modebadze), Metalurg Doneck–Kárpáti 1–0 (Csecser), Tavrija–Dinamo 2–3 (Gigiadze, Idahor – Milevszkij, Sevcsenko, Kravec).

Dunda György

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó