2009. december 15., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 181. (854.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
200 éve Európa szívében

Mikulyák László rahói római katolikus plébános 2008. augusztus elsejétől kapott megbízást Majnek Antal megyéspüspöktől, hogy Rahón és a hozzá tartozó öt egyházközségben teljesítsen lelkipásztori szolgálatot. Korábban, pappá szentelése után két évig az ungvári járási Szürtén, Koncházán és Korláthelmecen szolgált, ahol a hívek zöme magyar, így nem volt szükség arra, hogy ukrán nyelven lelkipásztorkodjon.

A Felső-Tisza-vidéken a vegyes házasságok miatt egyre többször szembesül azzal, hogy az esketéseket, a kereszteléseket ukrán nyelven kell kiszolgáltatni. A gyermekek számára – legalábbis Rahón – nincs magyar óvoda, az anyanyelv ápolását egy pap sem tudja pótolni.

– Mindent elkövetünk, hogy valamilyen szinten segítsük az anyanyelv megőrzését – mondja Mikulyák László. – Rahón és környékén kis számban vannak reformátusok, a magyarok többsége római katolikus, ezért is tartják az itteni ukránok a templomunkat magyar templomnak, engem pedig magyar papnak. Sajnos, a fiatalabb nemzedék nagyon gyengén beszéli a magyart. Sokukhoz kénytelenek vagyunk ukránul szólni, hiszen az elsődleges feladatunk az evangélium továbbadása, és csak ezt követi az anyanyelvünk megőrzése.

– Milyen kihívások várták?

– Az első évben igyekeztem megismerni a híveket, igényeiket. Teendőimbe nem fért bele, hogy az iskolákkal is foglalkozzam, holott annak idején éppen a római katolikus egyház vezetői voltak azok, akik kezdeményezték a két tanintézetben a magyar osztályok létrehozását. Eleinte csak plébániai oktatás volt, később a rahói 1-es számú iskola mellett magyar osztályokat is létrehoztak. Kőrösmezőn viszont a Caritas jóvoltából ez egy óvodával egészült ki. Ott létrejött egy komplexum, és mivel nagyon jók a feltételek, sok gyermeket nem azért adnak óvodába, mert magyar, hanem inkább szociális problémák miatt. Augusztustól rendszeresen látogatom a magyar iskolákat, a tanfelügyelőségen érdeklődöm, milyen törvényi lehetőségeik vannak a magyar gyerekeknek. Nem akarunk mi valamilyen külön jogokat, azt viszont elvárjuk, hogy ugyanolyan állampolgárokként kezeljék őket, mint az ukránokat. És ha az alkotmány, a nemzetiségi kisebbségi törvények, vagy akár a ratifikált nemzetközi kötelezettségvállalások valamit biztosítanak számukra, akkor azokat nem szabad veszni hagyni. Nyilvánvalóan ezek elég veszélyes dolgok egy lelkipásztor számára, hiszen az ukrán hívek megjegyezhetik, hogy nem katolikus vagyok, hanem magyar. De én igyekszem a magyar és az ukrán ügyet egyformán előremozdítani.

– Szórványban magyarnak lenni nem egyszerű dolog...

– Ezért is fogtunk össze az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) helyi vezetőivel, akikkel március idusán – megjegyzem első ízben – összmagyar fórumot szerveztünk, amelyen közel 160-an gyűltünk össze. Augusztusban kerekasztal-tanácskozást tartottunk, amelyen az érdekvédelmi szervezetek, a Caritas és a pedagógusok mellett részt vett Majnek Antal püspök is. Ekkor elhatároztuk, hogy létrehozunk egy oktatási koordinációs tanácsot, amely irányítaná a szórvány ügyeit.

– Milyen segítséget kapnak?

– Alkalmi támogatásokban részesülünk. Most például a Corvinus Zrt. felajánlásával öt számítógépet kapott a plébánia, melyeket Bacskai József, a beregszászi külképviselet főkonzulja személyesen nyújtott át. Az anyanyelvű oktatás Kőrösmezőn is, Rahón is egyházi tulajdonú épületben folyik. Ebből következik, hogy – mivel az állam ezt nem teszi meg – mi tartjuk fenn az épületeket, ezért minden, ami az iskolákban van, az egyház tulajdona, s csak használatba adja a magyar osztályok számára. A most kapott öt számítógéppel kapcsolatosan úgy határoztunk, hogy három itt marad, kettőt pedig a kőrösmezői iskolának adunk. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke egy ötéves tervet ajánlott számunkra. Kőrösmezőn, Gyertyánligeten és Rahón önálló magyar óvodát és iskolát szeretnénk létrehozni, illetve a meglévők működésébe besegíteni. A magyar Miniszterelnöki Hivatal Szórvány Tanácsával együttműködve nyertünk egy pályázatot, aminek köszönhetően egy éven keresztül Kőrösmezőn és Rahón 2–2 tanár kap lehetőséget, hogy iskolaidőn túl – délután 1–5 óra között – a magyar nyelv elmélyítését, korrepetálását biztosítsák, felkészítsék a gyerekeket a nemzeti és az egyházi ünnepekre, és segítsenek nekik házi feladatuk elkészítésében. A délutáni foglalkozások alatt a tanulók ingyen étkeztetésben részesülnek. Egy másik projekt a rahói iskola épületének állagmegőrzésére irányul. Végezetül megemlíteném, hogy plébániánk 2010-ben lesz 200 éves. Az ünnepi logónk – nem véletlenül – 200 éve Európa szívében. Itt vagyunk, és itt is akarunk magyarként megmaradni.

Hegedűs Csilla

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó