2009. december 12., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 180. (853.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Petőfi-szobor Kijevben

Már korábban felvetődött annak gondolata, hogy szobrot állítanak Kijevben a lánglelkű költőnek, Petőfi Sándornak. Az ügyben Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere meg is állapodott kollégájával, Leonyid Csernoveckijjel. A magyar fővárosban Kutas László bronzból el is készítette a mellszobrot és a kőtalapzatot, amit aztán Kijevbe küldtek.

Azóta több problémát is meg kellett oldani, de e hét csütörtökén már minden készen állt a hivatalos átadásra, amire éppen ma, az Ukrajnai Magyar Napok programsorozat részeként kerül sor – tudtuk meg Vass Tibortól, a Magyarok Kijevi Egyesületének (MKE) elnökétől. Kiemelte továbbá Dmitro Tkacs, Ukrajna magyarországi nagykövetének nevét, aki nagy szervezőmunkát fejtett ki, és az ügyhöz az anyaországi Égis gyógyszergyár támogatását is sikerült megszereznie.

– Sok helyen szinte üldözik, s gyakorta meggyalázzák a magyar műemlékeket. Kijevben hogyan fogadták a Petőfi-szobor ötletét? – tettük fel a kérdést.

– Nem tapasztaltunk negatív hozzáállást, véleménynyilvánítást. A helyi közvélemény nagyon pozitívan fogadta a kezdeményezést.

Petőfit az ukránok is elismerik, korábban elkészült egy kétnyelvű kötet is, amelyben az ő versei ukrán, Tarasz Sevcsenko művei pedig magyar nyelven jelentek meg. Írók, költők, zeneszerzők, parlamenti képviselők jelezték részvételüket a szobor átadásán.

Mint azt Vass Tibor elmondta, az idei Ukrajnai Magyar Napok rendezvénysorozat záróakkordja a Magyarok Kijevi Egyesülete 20. évfordulójának méltatása. Erre az alkalomra az egyesület Húsz éve, Kijevben, magyarul... címmel kiadványt jelentetett meg. A kordokumentumot jelentő fényképgyűjtemény szinte visszaviszi az embert az időben: felidézi a társaság megalakulását, életét, tevékenységét. Némelyiken olyan személyek láthatók, mint Puskás Ferenc, minden idők legnagyobb magyar labdarúgója, Göncz Árpád és Sólyom László köztársasági elnökök, Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós. A fényképezőgép jeles eseményeket is megörökített: a honfoglalási emlékmű születésének pillanatait, a különböző kulturális rendezvények egy-egy megkapó mozzanatait. Vass Tibor Húsz éve, Kijevben, magyarul... című írásában részletes képet ad az egyesület megalakulásának előzményeiről, az alapítók céljairól, húsz év munkájáról. Mint írja, "a Magyarok Kijevi Egyesülete az évek hosszú során az alapszabályában lefektetett célokkal és feladatokkal összhangban képviselte a kijevi magyar közösség érdekeit, vállalva közvetítői szerepét úgy az anyaországban történő továbbképzés, munkavállalás, kapcsolatépítés, mint az ukrajnai magyar érdekek érvényesítése terén. Helyzetéből adódóan felvállalta a kárpátaljai magyar szervezetek kollektív és egyéni képviseletét az országos állami szerveknél, koordinálta és segítette a belső-ukrajnai szórványmagyarság szervezeteinek tevékenységét."

Figyelmet érdemel az MKE elnökének két másik írása: a Nagyon közel keleti mese és a Művészet körüli kalandozások is. A kiadványban megtalálható dr. Tóth Mihály Jelentés az ukrajnai magyarságról című elemzése, valamint dr. Tóth Mihály és Csernincskó István társadalompolitikai tanulmánya. Az Összefoglalás pedig Ukrajna nemzetiségpolitikájáról nyújt átfogó képet.

T. V.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó