2009. december 5., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 176. (849.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Gyűrűző bundabotrány

November közepén a bochumi ügyészség és a rendőrség bejelentése óriási vihart kavart az európai futballban. Az első hírek szerint nem kevesebb, mint kétszáz labdarúgó-mérkőzéssel – köztük Bajnokok Ligája- és Európa Liga-találkozókkal – kapcsolatban vetődött fel a bundázás gyanúja. Európában első körben kilenc országra terelődött a gyanú, köztük Magyarországra és Ukrajnára.

Az európai futball történetének legnagyobb vesztegetési botránya változatlanul az első hír a lebdarúgás világában. A szakértők szerint csak a jéghegy csúcsát jelentik a bundabotrányban eddig feltártak. A következő napokban és hetekben újabb leleplezésekre lehet számítani. Becslések szerint a nemzetközi bűnbanda tagjai európai, illetve ázsiai fogadásaikkal mintegy 10 millió eurós illegális jövedelmet zsebeltek be. Ezzel szemben játékvezetőknek, edzőknek, játékosoknak, illetve sportvezetőknek 10 ezertől 25 ezerig terjedő megvesztegetési pénzt fizettek. A botrányban érintett országok között Belgium, Svájc, Ausztria, Törökország, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia is szerepel.

A bűnbanda a német hatóságok szerint játékvezetőket, játékosokat, edzőket, illetve klubvezetőket vesztegetett meg. A bochumi ügyészség szerint Magyarország 13 első osztályú mérkőzéssel szerepel a gyanúsított országok listáján, a Bild az Újpestet említette. Más újságok a magyar klub által is határozottan cáfolt információt nem erősítették meg, az állítólag érintett külföldi klubok közül csak a törökországi Fenerbahcéről tettek említést. Ezzel szemben a németországi klubokat a sajtó egyáltalán nem kímélte. A lapok már több alacsonyabb osztályban, illetve a regionális ligában játszó egyesületet említettek név szerint is. A legtöbbet hangoztatott csapat a VfL Osnabrück, továbbá az SSV Ulm, valamint a Würzburger Kickers, sőt az utóbbiból állítólag már egy játékost őrizetbe is vettek. A gyanúsított egyesületek ugyanakkor sorra cáfolták állítólagos érintettségüket. Nem hivatalos közlés szerint a vizsgálatot később kiterjesztik az elmúlt évek mérkőzéseire is. A rendőrség bejelentése szerint az érintett klubok nevét a vizsgálat lezárásáig nem közlik, azután azonban "könyörtelenül" nyilvánosságra hozzák – és nem kizárt, hogy erre még ebben az évben sor kerülhet.

Theo Zwanziger, a Német Labdarugó Szövetség (DFB) elnöke a vizsgálat lezárulta után a bundabotrányban érintett játékosok, illetve klubvezetők gyors és szigorú megbüntetését ígérte. A DFB vezetője azt hangoztatta, hogy minden eszközzel segíteni kívánják az ügy mielőbbi és teljes feltárását. Zwanziger szerint örökre el kell távolítani a labdarúgás területéről azokat az embereket, akik a futballt bűnös céljaik megvalósításának eszközeként igyekeznek felhasználni.

Németországban állítólag 32 alacsonyabb osztályú mérkőzésen történt megvesztegetés. Az országban nem ez az első ilyen jellegű botrány, 2005-ben már lelepleztek egy hasonló – méreteit tekintve azonban jóval kisebb – ügyet, amelynek főszereplője a többszörösen megvesztegetett Robert Hoyzer játékvezető volt. Hoyzert később két és fél évi börtönre ítélték. Az akkori botrány több megvesztegetője a mostani bundázásban is kulcsszerepet játszott.

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) felfüggesztette az ukrán játékvezető, Oleg Orehov működési engedélyét, akinek a neve ugyancsak érintett az európai bundabotránnyal kapcsolatban. A sípmester ellen – aki civilben az Ukrán Labdarúgó-szövetség alkalmazottja – az a vád, hogy manipulált egy mérkőzést az idén életre hívott Európa Liga sorozatban. Az ukrán játékvezető az EL-ben négy meccset vezetett. Ő fújta a sípot még a selejtezősorozatban megrendezett Austria Wien–Vojvodina (4–2), valamint az Elfsborg–Lazio (1–0) találkozókon, míg a csoportkörben a Ventspils–Heerenveen (0–0) és a Basel–CSZKA Szófia (3–1) összecsapásokat dirigálta.

Meghökkentő eredmény egyik mérkőzésen sem született, a svédországi találkozón kiosztott ugyan hét sárga és egy piros lapot, ami az átlagosnál több, de még nem annyira kirívó, hogy okot adjon bárminemű további találgatásra.

A több mint kétszáz meccsből álló "gyanús " listán a Metalurg Donecknek a szlovén Interblock Ljubljana elleni találkozója is szerepel.

KISZó-összeállítás

Havasi: "A bunda gyanúja egyidős a labdarúgással"

– Személyesen is ismerem Orehovot, nem hinném, hogy belekeveredett volna ilyen ügyletekbe, de soha nem lehet tudni – nyilatkozta lapunknak Havasi András, a Kárpátaljai Megyei Labdarúgó Szövetség alelnöke. – A bunda gyanúja egyidős a labdarúgással, és annak ellenére, hogy a sportág történetében egyetlen kiemelkedően fontos mérkőzésről sem bizonyították be, hogy megegyezéses eredmény született volna, a futballközvélemény több meccsről is úgy véli, hogy az eredményt előre eldöntötték. Várható volt, hogy a széles körben burjánzó korrupció a labdarúgást is megfertőzi. Nem hiszem, hogy egyik napról a másikra fölgöngyölítik ezt az ügyet, még hosszú évek fognak eltelni, míg pontot tesznek a végére.

Varga: Kiirthatatlan fekély

– Az én véleményem az, mint az aranylabdás Albert Flóriáné – nyilatkozta lapunknak Varga Ferenc egykori pengés labdarúgó. – Aki életében nem futballozott, az sohasem bundázott. Ez egy olyan fekély, ami a labdarúgásból kiirthatatlan, bármely szinten űzzék is azt. Napjaink rákfenéje a rossz rendszerben keresendő. Amikor a hatvanas években rúgtam a bőrt, nem is középiskolás szinten, nem az államtól vagy a keresztapák zsebének vastagságától függött a prémiumunk, hanem a nézőszámtól. Ameddig ezt újra be nem vezetik, addig se hossza, se vége nem lesz a bundabotrányoknak, legyen az megyei vagy országos szint, illetve nemzetközi porond.

N. Sz. – Sz. S.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó