2009. december 3., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 174.-175. (847.-848.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Milliós illegális üzletág

A határ menti régiók sajátsága a csempészet jelenléte és különféle megnyilvánulása. Kárpátalja ráadásul az egyedüli olyan régiója az országnak, ahol a csempészek egyszerre több ország felé "dolgozhatnak". A dolog oda-vissza működik. Többnyire ugyanis az államhatár mindkét oldalán vannak olyan holmik, melyeket érdemes átvinni a szomszéd országba.

Kezdetben volt a cigaretta és a vodka, majd következett az üzemanyag. Az eltérő fogyasztói árak miatt érdemessé vált e termékek illegális exportja, illetve más termékek importja. A behozatal elsősorban húsféleségekből, lábbeliből és ruházati cikkekből tevődik össze, de gyakran gépjárművek is felkerülnek a listára. Ezeket a magas vámilleték kijátszása révén érdemes "fű alatt" behozni.

A rendőrség, a vámhatóság és a nemzetbiztonsági szolgálat nyomozói szerint azonban az évtized legmenőbb csempészáruja maga az ember. A posztszovjet térségből, az ázsiai és afrikai országokból vidékünkön át több rejtett csatornán, útvonalon fuvarozzák a menekülteket a határ menti falvakig, ahonnan a helyi segítők juttatják át őket az államhatáron.

Kényes téma ez. A megkérdezett hivatalos személyek sem szívesen beszélnek róla, illetve csak név nélkül nyílnak meg az újságíró előtt. A félelem – vagy nevezzük inkább óvatosságnak – érthető, hisz a legszerényebb becslések szerint több millió dolláros üzletágról, kisze-kusza szálakkal összefonódó érdekszférákról van szó, melyek kibogozása nem tartozik az egészséges elfoglaltságok közé.

Nagyon meglepődnénk, ha megtudnánk, hova és kikhez vezetnek ezek a szálak, mondta az egyik határőr. Az olajozottan, alaposan megszervezett gépezetként működő csempészszakmában minden résztvevőnek megvan a maga szerepe. A látszat kedvéért el-elkapnak néhány kishalat, de a kockázat elenyésző. Aki bíróság elé kerül, annak sem történik nagy baja. Nagyon ritka, hogy valakit ténylegesen letöltendő szabadságvesztésre ítéljenek.

Sokan vélekednek úgy, hogy az embercsempészet és egyáltalán a csempészipar a tökéletlen törvényeinkre vezethető vissza. A határok mentén dolgozók viszont jól tudják, az elsősorban a mindent átszövő korrupcióban gyökerezik. A főszereplők azok a szervek, melyeknek az illegális migráció elleni harc a feladatuk. A határőrök például, legalábbis a beavatottak, havi jövedelmük többszörösét keresik meg azzal, hogy a kellő időpontban más irányba néznek vagy szemet hunynak a látottak felett.

Néhány éve például az ukrán–magyar államhatár egyik szakaszán az ott szolgálatot teljesítő altisztnek az volt a feladata, hogy hunyjon szemet, amikor a zöldhatáron migráns csoport halad át. A tisztnek jelentős honoráriumot ajánlottak fel. A pénz egy súlyosan beteg családtag gyógykezelésére kellett. A tiszt azonban nem szólt a kollégáknak, nem osztozott velük. A csoportot lefülelték. Őt pedig menesztették állásából.

Sajnos, nem minden esetnek van ilyen viszonylag kedvező végkifejlete. A magát megnevezni nem kívánó egykori határőrtiszt mondta el például, hogy kollégája belekeveredett a csempészmaffiába. Onnan nem egyszerű kiszállni. A határőr is csak az élete árán tudott megszabadulni. Állítólag öngyilkos lett.

Az anonim informátor elmondása szerint nemzetbiztonságiak is érintettek az üzletágban. Ungváron van az ország egyik legnagyobb gyűjtője és elosztóállomása, mely nem tudna működni a megfelelő védelmet nyújtó hivatalnokok nélkül. S ha a rendvédelmi szolgálatok vezetői (tisztelet a kivételnek) nem lennének benne, a migránsok ezrei sem juthatnának el akadálytalanul Kárpátaljára. Az ungvári elosztóhelyről havonta legalább ezer főt segítenek át Magyarországra és Szlovákiába Csap, Tiszasalamon, Őrdarma, valamint Nagyberezna térségében. Az átjuttatást irányító jutalma minden egyes migráns után másfél-kétezer dollár. Tehát akár kétmillió dollár adómentes jövedelemre is szert lehet tenni ily módon.

Érdekes lenne utánajárni, miből telik a térségben sokaknak a két-háromezer hrivnyás fizetés mellett kacsalábon forgó családi házakra, méregdrága nyugati autókra.

Persze, hiba lenne azt gondolni vagy állítani, hogy minden rendőr, határőr vagy nemzetbiztonsági munkatárs korrupt. A szerveknél is sok az új és becsületes vezető, akiket nem lehet megkörnyékezni. Feltehetően ez az oka annak, hogy a csempészek egyre drágábban dolgoznak. Igaz, bevételük mintegy felét a valahol a fővárosban székelő "krisának" kell leadni. Enélkül nem megy. A lebukás ugyanis csak azokat fenyegeti, akik nem fizetnek eleget.

B. Cs.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó