2009. december 3., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 174.-175. (847.-848.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Kisebbségvédelemről Brüsszelben
A kárpátaljai magyarságszervezetek is üdvözlik a Lisszaboni Szerződést

Kedden lépett életbe a Lisszaboni Szerződés, ami jelentős változásokat hozhat a 40–50 millió kisebbségben élő európainak, köztük a határon túli magyarságnak is. A Kárpát-medencei magyarság képviselői a Brüsszelben nemrégiben megnyílt európai magyar érdekképviseleti iroda (HUNINEU) meghívására a közös feladatokról tanácskoztak az EU központjában.

Szimbolikus jelentőséggel bírt, hogy az Európai Unió hatékonyabb működését elősegítő és az emberi jogok érvényesítését a korábbiakhoz képest sokkal jobban előtérbe helyező Lisszaboni Szerződés életbe lépése napján az említett "lobbiiroda" helyzetértékelésre és előremutató közös lépések keresésére hívta a határon túli öt magyar európai parlamenti képviselőt – Erdélyből Tőkés Lászlót, Sógor Csabát, Winkler Gyulát, Felvidékről Bauer Editet és Mészáros Alajost – és a meghatározó vajdasági és kárpátaljai magyarságszervezetek képviselőit. Vidékünk magyar kisebbségét Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és Brenzovics László, a Kárpátal- jai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnökei képviselték.

Az Európai Parlament épületében rendezett esemény kapcsán Kőszeghy Elemér elmondta, látszólag ugyan a Lisszaboni Szerződés az EU területén élő kisebbségek jogi helyzetének megnyugtató rendezését célozza, de annak hatása, szava az EU-n kívüli területekre, így nyilván Ukrajnába is eljut, éppen ezért ezt a kezdeményezést a két helyi magyarságszervezet képviselője is üdvözölte. Kőszeghy Elemér elmondta, számukra két fontos üzenete is van a dokumentumnak. Egyrészt az új szerződés szélesebb alapokra helyezi Brüsszel szomszédságpolitikáját, Ukrajna vonatkozásában például szorosabb kulturális, gazdasági együttműködésre számíthatunk. Másrészt az Európai Emberi Jogi Egyezményben, amelyhez a Lisszaboni Szerződéssel az EU is csatlakozott, jól behatárolható módon nevesítve vannak az alapvető kisebbségi és emberi jogi normák, amit a tagállamoknak szavatolni kell. A kárpátaljai magyar szervezetek képviselői reményüket fejezték ki, hogy a szorosabb szomszédságpolitika arra is lehetőséget teremt, hogy az EU Ukrajna vonatkozásában is jobban odatudjon hatni a kisebbségeket megillető jogok betartására, szavatolására. Annál is inkább, mivel az elmúlt időszakban ennek az ellenkezője volt inkább tetten érhető.

A brüsszeli tanácskozást követő rögtönzött sajtótájékoztatón Tőkés László erdélyi EP-képviselő elmondta: "A Lisszaboni Szerződés nyomán a konkrét kisebbségvédelmi, kisebbségsérelmi ügyeket mód lesz az Európai Bíróságra, emberjogi bíróság elé terjeszteni. Persze nagyon sok múlik az európai intézményeken, hogy hogyan ültetik életbe ezt a szerződést". Tőkés László szerint megtörtént az első lépés egy átfogó európai kisebbségvédelmi rendszer létrehozásáért.

A határon túli magyar közösségek képviselői nyilatkozatot is elfogadtak, melyben fontosnak tartják, hogy a jövőben az alapjogoknak is lesz európai biztosa, és felkérik az új Európai Bizottságot, hogy segítse a nemzeti kisebbségek gondjainak megoldását. A nyilatkozat aláírói leszögezik: az Európai Unió szomszédságában élő nemzeti kisebbségek – így a szerbiai és az ukrajnai magyar közösségek – számára kiváltképpen fontos, hogy az Európai Unió külpolitikájának új rendszere hatékonyabb működést tesz lehetővé. Ilyenképpen az uniós tagságra jelentkező, valamint a szomszédságpolitika által érintett államok a korábbiaknál is körültekintőbb, következetesebb, éppen ezért kiszámíthatóbb partnerként tekinthetnek az Európai Unióra.

D. Gy.

Nyilatkozat – mellettünk!

Amint az várható volt, politikai nyilatkozatot fogadott el a magyar Országgyűlés az ukrajnai kisebbségeket negatívan érintő politikai döntésekkel kapcsolatban. A képviselők 331 igen és 8 tartózkodás mellett fogadták el a nyilatkozatot. A dokumentum rögzíti: az Országgyűlés úgy értékeli, hogy Ukrajnában, az etnikailag vegyes lakosságú területeken kisebbségellenes hangulatot keltő események, valamint az ukrán médiában egyre sűrűbben felbukkanó kisebbségellenes megnyilvánulások az országban élő, különböző nemzetiségű közösségek kapcsolatainak megromlását idézhetik elő. Az Országgyűlés problémának látja, hogy az ukrán végrehajtó hatalom egyre nagyobb mértékben korlátozza a kisebbségek – köztük a magyar kisebbség – anyanyelvi oktatáshoz való jogát, többek között a magyar nyelvű kisebbségét is.

A politikai nyilatkozat kiemeli: a kisebbségi nyelvű érettségi, valamint egyetemi felvételi vizsga megszüntetése, a kisebbségek nyelvén való tankönyvkiadásnak, illetve az iskolák ilyen tankönyvekkel való ellátásának adminisztratív akadályozása, továbbá a magyar nyelvű egyházi iskolák állami támogatásának megszüntetése a kisebbségi, így a magyar tannyelvű oktatási intézményrendszer ellehetetlenülését eredményezi.

Az Országgyűlés reményét fejezi ki, hogy a jövőben az ukrán kormány megszünteti az elmúlt időszakban keletkezett kisebbségjogi problémákat – áll a dokumentumban, amely hozzáteszi: a magyar parlament kinyilvánítja, hogy kész intenzív párbeszéd keretében az ukrán féllel közösen áttekinteni a problémákat és azok megoldási lehetőségeit.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó